Valaki odalépett Magyar Péterhez az Eötvös Loránd Tudományegyetem múlt pénteken tartott tanévnyitóján, és átnyújtott neki egy bérhelyzettel kapcsolatos papírt. Az esetre most a párt is reagált a közösségi oldalán – vette észre a Telex.
A levelet Gregor Anikó egyetemi docens, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) tagja adta át a miniszterelnöknek. Az összefoglaló témája, hogy az állami egyetemeken az oktatók lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint az alapítványi intézményekben.
A szervezet által is közzétett dokumentumban leírták, hogy a bérük nemcsak a diplomás átlagtól marad el – átlagbérük a diplomás átlag 80 százaléka –, hanem a köznevelés és a szakképzés kezdő, garantált minimumaitól is. Emlékeztetnek: az egyetemen dolgozók 60 százaléka kevesebbet keres, mint egy általános iskolai tanár.
Az összefoglalóban megjegyzik, ugyanazért a közfeladatért, ugyanabból a közpénzből az alapítványi egyetemeken munkakörtől függően legalább 20-30 százalékkal többet fizetnek, a benyújtott költségvetési törvénymódosításban mégsem látszik az a többletforrás, amely az állami egyetemi béreket az alapítványi egyetemek szintjére emelné. Az ELTE szakszervezete úgy számol, hogy az intézmény dolgozóinak 30 százalékos bérrendezése 15 milliárdos tétel lenne a költségvetésben.
Reagált a Tisza
A Tisza Párt kedden közzétett egy posztot, amelyben jelezték, szerintük teljesen rendben van, ami történt, azt írták: „így néz ki, amikor a politika találkozik a valósággal: valaki odalép, és elmondja, mi a baj.”
Nem statisztika, nem jelentés. Oktatók, kutatók, adminisztratív kollégák, akik egyetemisták ezreinek a mindennapjait fogják össze
– áll a posztban.
Elvándorláshoz vezetett a bérhelyzet
Az ELTE szeptember 4-i tanévnyitóján Darázs Lénárd rektor is kitért a beszédében arra, hogy az egyetem komoly finanszírozási nehézségekkel küzdött az előző kormány alatt, annak ellenére, hogy a 2026-os felvételi eljárásban minden negyedik diák az ELTE-re jelentkezett.
„Az ELTE bérhelyzete és az intézmény finanszírozása egészen katasztrofális. A modellváltó egyetemek hatalmas érdemi bérfejlesztését megtagadták az ELTE-től, így azokban az intézményekben – akár már a gimnáziumokban is – legalább dupla akkora bérek vannak, mint nálunk, hazánk vezető tudományegyetemén” – mutatott rá a rektor. Kiemelte, a helyzet elvándorláshoz vezetett, és az oktatók ma már leginkább a minőség és a független felsőoktatás iránti elkötelezettségük miatt maradtak a pályán.
Míg a modellváltáson átesett egyetemek jelentős forrásokhoz jutottak, a függetlenségüket megőrző állami felsőoktatási intézmények súlyos pénzhiánnyal, lepusztult infrastruktúrával és akár 30-35 százalékos bérhátránnyal küzdenek. A kormány ígéretet tett a bérrendezésre, de a források biztosítása még kérdéses.