Fleck Zoltán: Figyelmeztettek, hogy az ELTE költségvetésének árthatnak a nyilatkozataim
Az ELTE oktatója szerint az egyetemi közösségben tudtak arról, hogy Hankó Balázs telefonon jelezte rosszallását az oktatók kormánykritikus megszólalásai miatt.
Az ELTE oktatója szerint az egyetemi közösségben tudtak arról, hogy Hankó Balázs telefonon jelezte rosszallását az oktatók kormánykritikus megszólalásai miatt.
Darázs Lénárd, az ELTE rektora szerint bár szankció nem érte amiatt az egyetemet, ha egy oktató bírálta nyilvánosan a kormányt, de felhívták a figyelmét arra, hogy egy ilyen nyilatkozatból probléma lehet, és próbálják meg kezelni a helyzetet.
Amellett, hogy hasznos tudást szerezhetünk az intézményről, a felvételi követelményekről és az egyetemi életről, vannak olyan karok, ahol 10-15 intézményi pontot is be lehet zsebelni azzal, ha részt veszünk a nyílt napon.
Bruttó 373 200 forint az egyetemi tanársegédek és adjunktusok alapilletménye a Zeneakadémián, amit novemberig 15 százalékos illetmény egészít ki.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
Egy olvasóteret is elneveztek a tiszteletére.
A mesterséges intelligencia olykor pont olyan beszélgetőtárs lehet, amilyenre titkon mind vágyunk: ahelyett, hogy vitatkozna velünk, inkább megerősít abban, amit már amúgy is gondolunk.
Alutasakosnak, konzervnek, száraz tápnak és jutalomfalatnak is örülne Sutyi, az idős, ivartalanított cica, aki az ELTE BTK kertjében él hosszú évek óta.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Míg a modellváltáson átesett egyetemek jelentős forrásokhoz jutottak, a függetlenségüket megőrző állami felsőoktatási intézmények súlyos pénzhiánnyal, lepusztult infrastruktúrával és akár 30-35 százalékos bérhátránnyal küzdenek. A kormány ígéretet tett a bérrendezésre, de a források biztosítása még kérdéses.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult Magyarország éghajlata: míg az 1970-es és 1980-as években szinte az egész ország az úgynevezett kissé meleg klímaövbe tartozott, mára a területünk fele egy ennél melegebb kategóriába került.
Nem csak az idei nyár miatt ilyen alacsony a Balaton vízállása: az ELTE kutatói szerint a tó történetében voltak ennél jóval szárazabb időszakok is, amelyek figyelmeztetőek lehetnek.
Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.
A budapesti Pont Ott Partin két olyan frissen felvett egyetemistával beszélgettünk, akik a jövőben a pedagógusi pályán képzelik el magukat.
Jelentősen átrendeződtek az idei gyógypedagógia alapképzések ponthatárai. Míg tavaly az ELTE volt az egyetlen intézmény, ahol 340 pont fölé kellett kerülni a bejutáshoz, idén minimum ennyi már öt egyetemre való bejutáshoz is kellett, a legnagyobb emelkedést pedig a Pázmány könyvelhette el: a ponthatár egyetlen év alatt 144 ponttal nőtt.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnépszerűbb képzéseire.
Idén különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti, és pedagógusképzési területeken várható létszámcsökkenés, de nagy a különbség az előző kormányzat által jobban és kevésbé szívlelt egyetemek között.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A volt oktatási államtitkár kollégái szerint az egyetem működése nemcsak jogi, hanem szakmai és erkölcsi normákon is alapul.