Az ADF jogvédelmet kért az ELTE alapító okiratának módosítása ellen

A módosítással a Magyar Tudományos Akadémiától elszakított kutatóhálózat négy központját olvasztanák be az egyetembe.

  • Eduline

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) azonnali jogvédelmet kért a Fővárosi Törvényszéktől, hogy megakadályozza négy jelentős kutatóközpont beolvasztását az Eötvös Loránd Tudományegyetembe (ELTE). Az ADF szerint ugyanis a Magyar Államkincstár jogellenesen kívánja bejegyeztetni az egyetem alapító okiratának módosítását – írják közleményükben.

 

A Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) még 2024 decemberében szavazta meg, hogy a hozzá tartozó ingatlanokat eladják, melyeket majd a HUN-REN kap meg. Majd június 27-én a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testülete amellett döntött, hogy a Bölcsészettudományi, a Nyelvtudományi, a Társadalomtudományi, és a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontok az ELTE alá kerüljenek.

Még rá sem bólintott az ELTE a szenátusa, de a kormány már az egyetemhez csatolta a kutatóintézeteket

Az ADF álláspontja szerint az átszervezés előkészítése átláthatatlan volt, a döntéseket nem megfelelő felhatalmazással hozták meg, és mindez kormányzati nyomásgyakorlással is párosult. A döntés hátterét tovább árnyalja, hogy az érintett kutatók június 19-én szavaztak az ügyben: a több mint 800 válaszadó közül közel 90 százalék elutasította az ELTE-hez csatolást.

Mindezekre tekintettel az Akadémiai Dolgozók Fóruma két tagja a Fővárosi Törvényszék előtt megtámadta a HUN-REN Irányító Testület döntését, és azonnali jogvédelmet kért az átalakulás megakadályozása érdekében, amiről a Magyar Államkincstárt is értesítette.

Emellett az ADF több közérdekű adatigénylést is benyújtott, hogy a nyilvánosság megismerhesse a kutatóhálózat átszervezésével kapcsolatos eddigi határozatokat és jegyzőkönyveket.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.