Követelik az ELTE dolgozói a kutatóközpontok elcsatolási folyamatának azonnali felfüggesztését

Az egyetem minden karáról csatlakoztak a tiltakozáshoz az ELTE dolgozói.

„A HUN-REN négy kutatóközpontjának átvételére irányuló eljárás önkényes, és aláássa az egyetemi autonómiát” – írják az Eötvös Loránd Tudományegyetem dolgozói a Facebookon közzétett nyilatkozatukban.

Június 27-én megszavazta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testülete, hogy a Bölcsészettudományi, a Nyelvtudományi, a Társadalomtudományi, és a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontok az ELTE alá kerüljenek.

Az átszervezés ellen az Akadémiai Dolgozók Fóruma és az MTA elnöksége is tiltakozott.

Az ELTE dolgozói által közzétett állásfoglalásban nyomatékosan felszólítják a felsővezetést, hogy

„haladéktalanul függessze fel a HUN REN négy kutatóközpontjának jelenlegi, átláthatatlan átvételi eljárását. Tiltakozunk a jogállamiság megsértése, az önkényes és titkos eljárás, a legitim felhatalmazás, valamint a szakmai előkészítés és egyeztetés hiánya miatt.”

Különösen aggasztónak találják, hogy a kormány példátlan gyorsasággal kívánja végrehajtani az átszervezést, anélkül, hogy megvárná az ELTE Szenátusának döntését, vagy figyelembe venné a szakmai és munkavállalói közösség véleményét. Szerintük ez súlyosan sérti az egyetem autonómiáját, valamit a tudomány szabadságát.

A nyilatkozat mellé aláírásgyűjtés is indult, amelyhez az ELTE polgárai csatlakozhatnak. Már fél nap elteltével az egyetem valamennyi karáról érkeztek aláírások: beosztott és vezető oktatók, valamint adminisztratív dolgozók is támogatásukat fejezték ki.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.