Hiába kerülne előrébb a nemzetközi rangsorokban, az Oktatói Hálózat szerint a bölcsész-és társadalomtudományi kutatóközpontok átvétele nehéz helyzetbe hozná az ELTE-t.
Az Oktatói Hálózat (OHA) szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalása szerint az Orbán-kormány immár másfél évtizede folytat olyan politikát, amely a magyar tudományos élet és felsőoktatás intézményrendszerének gyengítését célozza.
A HUN-REN bölcsészeti és társadalomtudományi kutatóintézeteinek egyetemhez rendelése nem más, mint az "illiberális hatalomgyakorlás legújabb példája". Ez a lépés pedig hosszú távon a kutatóhálózat feldarabolását és ellehetetlenítését vetíti előre.
„A jelenlegi helyzet a végletesen központosított, szűklátókörű tudomány- és felsőoktatáspolitika következménye, amely leértékeli a bölcsészettudományokat, a kritikus társadalomtudományi kutatóműhelyeket, és a felsőoktatást autonómiájuk szűkítésével, kiéheztetéssel, valamint a kormányzathoz lojális párhuzamos szervezetek alapításával és bőkezű támogatásával szorítja vissza” - olvasható az állásfoglalásukban, amelyben szerepel az is, hogy az átszervezés előkészítetlen, kockázatos, és tömeges elbocsátásokhoz vezethet az ELTE több karán is.
Hangsúlyozzák: amíg a hálózat az MTA fennhatósága alatt működött, autonómiája és fejlődési lehetőségei biztosítottak voltak, de az elmúlt évek állandó átszervezései „kudarcot vallottak”.
A HUN-REN vezetése százmilliókat pazarolt el “szinergiák keresésére”, presztízsrendezvényekre, valamint milliárdokat a székháza felújítására, az érintettek szerint teljesen feleslegesen.
- írják, majd kitérnek arra is, hogy az ELTE „végzetesen kiszolgáltatott” helyzetben, kormányzati nyomásra, a szenátus és a kari tanácsok megkerülésével döntött a kutatóközpontok átvételéről.
Az egyetem vezetése egyedüli érvként azt hozta fel, hogy az integráció „komoly lehetőséget jelent a nemzetközi rangsorokban való előrelépésre”, miközben a kockázatokról, szervezeti és működési problémákról hallgatott. Az OHA szerint ez szokatlan és szakszerűtlen eljárás, amelyből hiányoznak a nyilvános fórumok, hatástanulmányok és érdemi viták.
„A magyar alapkutatások fennmaradása nemzeti érdek, számos közvetett haszonnal jár a magyar kultúra, az oktatás, a demokratikusan működő, sokszínű társadalom számára” – hangsúlyozzák, melynek leépítése súlyos hiba, amely hosszú távon gazdasági károkat is okoz.
Az Oktatói Hálózat végül felszólítja a kormányt: haladéktalanul állítsa le a tudományellenes médiatámadásokat, és társadalmi, szakmai támogatottság nélkül ne hajtson végre újabb átszervezéseket a kutatási és felsőoktatási szférában. Ezen kívül követelik a kiváló kutatóhelyek pénzügyi és szakmai biztonságának garantálását „pénzügyi és politikai zsarolás nélkül”.
Az átlakítás ellen az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete is felszólalt.
Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy az ELTE jelezte a HUN-REN vezetésének, hogy kész átvenni négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpontot (Bölcsészettudományi, Nyelvtudományi, Társadalomtudományi, Közgazdaság- és Regionális Tudományi). A közlemények szerint a kutatóközpontok jogi önállóságukat és telephelyüket megtartják, és közvetlenül az ELTE rektorához tartoznak majd.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
