Átalakul a HUN-REN kutatóhálózat, négy kutatóközpont az ELTE-hez kerül
Kormányzati nyomás állhat a háttérben.
Hiába kerülne előrébb a nemzetközi rangsorokban, az Oktatói Hálózat szerint a bölcsész-és társadalomtudományi kutatóközpontok átvétele nehéz helyzetbe hozná az ELTE-t.
Az Oktatói Hálózat (OHA) szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalása szerint az Orbán-kormány immár másfél évtizede folytat olyan politikát, amely a magyar tudományos élet és felsőoktatás intézményrendszerének gyengítését célozza.
A HUN-REN bölcsészeti és társadalomtudományi kutatóintézeteinek egyetemhez rendelése nem más, mint az "illiberális hatalomgyakorlás legújabb példája". Ez a lépés pedig hosszú távon a kutatóhálózat feldarabolását és ellehetetlenítését vetíti előre.
„A jelenlegi helyzet a végletesen központosított, szűklátókörű tudomány- és felsőoktatáspolitika következménye, amely leértékeli a bölcsészettudományokat, a kritikus társadalomtudományi kutatóműhelyeket, és a felsőoktatást autonómiájuk szűkítésével, kiéheztetéssel, valamint a kormányzathoz lojális párhuzamos szervezetek alapításával és bőkezű támogatásával szorítja vissza” - olvasható az állásfoglalásukban, amelyben szerepel az is, hogy az átszervezés előkészítetlen, kockázatos, és tömeges elbocsátásokhoz vezethet az ELTE több karán is.
Hangsúlyozzák: amíg a hálózat az MTA fennhatósága alatt működött, autonómiája és fejlődési lehetőségei biztosítottak voltak, de az elmúlt évek állandó átszervezései „kudarcot vallottak”.
A HUN-REN vezetése százmilliókat pazarolt el “szinergiák keresésére”, presztízsrendezvényekre, valamint milliárdokat a székháza felújítására, az érintettek szerint teljesen feleslegesen.
- írják, majd kitérnek arra is, hogy az ELTE „végzetesen kiszolgáltatott” helyzetben, kormányzati nyomásra, a szenátus és a kari tanácsok megkerülésével döntött a kutatóközpontok átvételéről.
Az egyetem vezetése egyedüli érvként azt hozta fel, hogy az integráció „komoly lehetőséget jelent a nemzetközi rangsorokban való előrelépésre”, miközben a kockázatokról, szervezeti és működési problémákról hallgatott. Az OHA szerint ez szokatlan és szakszerűtlen eljárás, amelyből hiányoznak a nyilvános fórumok, hatástanulmányok és érdemi viták.
„A magyar alapkutatások fennmaradása nemzeti érdek, számos közvetett haszonnal jár a magyar kultúra, az oktatás, a demokratikusan működő, sokszínű társadalom számára” – hangsúlyozzák, melynek leépítése súlyos hiba, amely hosszú távon gazdasági károkat is okoz.
Az Oktatói Hálózat végül felszólítja a kormányt: haladéktalanul állítsa le a tudományellenes médiatámadásokat, és társadalmi, szakmai támogatottság nélkül ne hajtson végre újabb átszervezéseket a kutatási és felsőoktatási szférában. Ezen kívül követelik a kiváló kutatóhelyek pénzügyi és szakmai biztonságának garantálását „pénzügyi és politikai zsarolás nélkül”.
Az átlakítás ellen az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete is felszólalt.
Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy az ELTE jelezte a HUN-REN vezetésének, hogy kész átvenni négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpontot (Bölcsészettudományi, Nyelvtudományi, Társadalomtudományi, Közgazdaság- és Regionális Tudományi). A közlemények szerint a kutatóközpontok jogi önállóságukat és telephelyüket megtartják, és közvetlenül az ELTE rektorához tartoznak majd.
Kormányzati nyomás állhat a háttérben.
Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai: a 2027/2028-as tanévtől Ameka rendszeresen bekapcsolódik az emelt szintű matematikaoktatásba.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
Az egész Dunántúl gyermekpszichiátriai ellátását két kórházi osztály viszi.