Megjelent a Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2026-os egyetemi rangsora. Mutatjuk, hogy szerepelnek az európai felsőoktatási intézmények.
Főként brit, svájci, francia és német egyetemek remekelnek a QS legfrissebb nemzetközi felsőoktatási rangsorának élén. Ráadásul idén öt egyetem a globális felsőoktatási rangsorban is bekerült a top 10-be.
Huszonkettedik alkalommal állította össze a felsőoktatási rangsorát a QS, melynek során a világ mintegy 5600 egyetemének adatait megvizsgálva 1500 intézményt rangsoroltak. A listába bekerültek magyar egyetemek is, ugyan a tavalyi 11-hez képest idén már csak 10 szerepel rajta.
Trónfosztás a QS legfrissebb rangsorában: már nem az ELTE az első a magyar egyetemek között
A csütörtökön nyilvánosságra hozott rangsorban olyan szempontok alapján értékelték az egyetemeket, mint az akadémiai elismertség, munkáltatói megbecsültség, tudományos munkák idézettsége, az oktatók és hallgatók aránya és a külföldi hallgatók száma. Figyelembe vették továbbá a nemzetközi kutatási hálózat indikátorát, a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek mérőszámát és a fenntarthatóságot is.
A legjobb európai egyetem a rangsor szerint a brit Imperial College London lett, amit a nemzetközi rangsorban csak az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) előz meg.
Ezt követi a globális rangsorban a 4. helyen szereplő Oxford, majd az idén 6. helyezett Cambridge, a 7. helyét megtartó svájci ETH Zürich és a 9. helyen szereplő, londoni székhelyű UCL.
29 képzésterületi rangsorban szerepel legalább egy magyar egyetem - itt a QS 2025-ös listája
Egy nagyobb ugrással a globális listában következőnek a 22. helyen találkozunk fej-fej mellett két európai egyetemmel. A svájci EPFL – École polytechnique fédérale de Lausanne-el, és a német Technical University of Munich-el. Ők tavaly a lista 26. és 28. helyén szerepeltek.
Nem sokkal kell tovább görgetni a globális listában, ugyanis rögtön a 28. helyen újabb európai egyetemmel találkozunk, mégpedig a párizsi székhelyű Université PSL került idén ide. Pár hellyel lejjebb csúszva a 31-en követi őt a londoni King's College, majd a 34. helyen feltűnik a skót The University of Edinburgh.
Mutatjuk, mi a 15 legjobb európai egyetem, és hogy a globális listában hányadik helyet szerezték meg:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
