Ezek a legjobb európai egyetemek QS 2026-os egyetemi rangsora szerint

Megjelent a Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2026-os egyetemi rangsora. Mutatjuk, hogy szerepelnek az európai felsőoktatási intézmények.

  • Rodler Lili

Főként brit, svájci, francia és német egyetemek remekelnek a QS legfrissebb nemzetközi felsőoktatási rangsorának élén. Ráadásul idén öt egyetem a globális felsőoktatási rangsorban is bekerült a top 10-be.

Huszonkettedik alkalommal állította össze a felsőoktatási rangsorát a QS, melynek során a világ mintegy 5600 egyetemének adatait megvizsgálva 1500 intézményt rangsoroltak. A listába bekerültek magyar egyetemek is, ugyan a tavalyi 11-hez képest idén már csak 10 szerepel rajta.

Trónfosztás a QS legfrissebb rangsorában: már nem az ELTE az első a magyar egyetemek között

A csütörtökön nyilvánosságra hozott rangsorban olyan szempontok alapján értékelték az egyetemeket, mint az akadémiai elismertség, munkáltatói megbecsültség, tudományos munkák idézettsége, az oktatók és hallgatók aránya és a külföldi hallgatók száma. Figyelembe vették továbbá a nemzetközi kutatási hálózat indikátorát, a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek mérőszámát és a fenntarthatóságot is.

A legjobb európai egyetem a rangsor szerint a brit Imperial College London lett, amit a nemzetközi rangsorban csak az amerikai Massachusetts Institute of Technology  (MIT) előz meg.

Ezt követi a globális rangsorban a 4. helyen szereplő Oxford, majd az idén 6. helyezett Cambridge, a 7. helyét megtartó svájci ETH Zürich és a 9. helyen szereplő, londoni székhelyű UCL.

29 képzésterületi rangsorban szerepel legalább egy magyar egyetem - itt a QS 2025-ös listája

Egy nagyobb ugrással a globális listában következőnek a 22. helyen találkozunk fej-fej mellett két európai egyetemmel. A svájci EPFL – École polytechnique fédérale de Lausanne-el, és a német Technical University of Munich-el. Ők tavaly a lista 26. és 28. helyén szerepeltek.

Nem sokkal kell tovább görgetni a globális listában, ugyanis rögtön a 28. helyen újabb európai egyetemmel találkozunk, mégpedig a párizsi székhelyű Université PSL került idén ide. Pár hellyel lejjebb csúszva a 31-en követi őt a londoni King's College, majd a 34. helyen feltűnik a skót The University of Edinburgh.

Mutatjuk, mi a 15 legjobb európai egyetem, és hogy a globális listában hányadik helyet szerezték meg:

  1. Imperial College London (2)
  2. University of Oxford (4)
  3. University of Cambridge (6)
  4. ETH Zürich (7)
  5. UCL (9)
  6. EPFL – École polytechnique fédérale de Lausanne (22)
  7. Technical University of Munich (22)
  8. Université PSL (28)
  9. King's College London (31)
  10. The University of Edinburgh (34)
  11. The University of Manchester (35)
  12. Institut Polytechnique de Paris (41)
  13. Delft University of Technology (47)
  14. University of Bristol (51)
  15. University of Amsterdam (53)
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.