A Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2026-os listáján a Debreceni Egyetem elvette az első helyezést az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől.
Idén összesen 10 magyar felsőoktatási intézmény került be a rangos QS World University Rankings listájára, amely több mint 1500 egyetemet vizsgál világszerte, több mint 100 országot lefedve. A lista összeállítása számos szempont alapján történik, többek között az akadémiai elismertség, a munkáltatói megítélés, a kutatások idézettsége, az oktatók és hallgatók aránya, a nemzetközi hallgatók jelenléte, a nemzetközi kutatási kapcsolatok, a diplomás elhelyezkedési mutatók és a fenntarthatóság is szerepet játszik az értékelésben.
29 képzésterületi rangsorban szerepel legalább egy magyar egyetem - itt a QS 2025-ös listája
A Debreceni Egyetem az idei rangsorban 563. helyen végzett, ezzel nemcsak jelentős előrelépést tett (tavaly még a 574. helyen állt), hanem a magyar mezőnyt is vezeti. Ezzel szemben az ELTE a tavalyi eredményéhez képest 20 helyet rontva a 584. helyre csúszott vissza, így idén a második legjobbnak számít a hazai felsőoktatásban. A Szegedi Tudományegyetem szintén visszaesett: a tavalyi 570. helyről az 597. helyre került, így most a harmadik lett a magyar egyetemek között.
Érdekes fejlemény, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem, amely tavaly még a hatodik helyen szerepelt a magyar intézmények között, idén már nem került fel a listára. Ezzel szemben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kisebb előrelépést könyvelhet el: a 721–730. közötti tartományból feljebb lépett a 711–720. helyre.
A QS 2026-os rangsorában szereplő magyar egyetemek:
Lecsúsztatok az álomiskolátokról? Felvettek benneteket egy hátrébb sorolt iskolába, de közben meggondoltátok magatokat? Vagy esetleg sehova sem kerültetek be az általános felvételi eljárásban? Mutatjuk, mely topgimnáziumokban és technikumokban maradtak még üres férőhelyek a rendkívüli felvételin.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint az elsők között merült fel a neve az oktatási minisztérium államtitkári pozícióival kapcsolatban, hivatalos felkérést azonban végül nem kapott. A kormány cáfolta Pilz értesüléseit.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
