Tizenkét magyar egyetem szerepel a Times Higher Education fenntarthatósági rangsorában

Világszerte több mint 2500 egyetemet rangsoroltak a fenntarthatósági törekvéseik alapján.

  • Rodler Lili

A Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem szerepelt a legjobban a Times Higher Education idei fenntarthatósági egyetemi rangsorában - derül ki a frissen publikált listából.

A THE június 18-án hozta nyilvánosságra az Impact Ranking nevű rangsorát, melyben többek között azt mérték, hogy a felsőoktatási intézményeknek milyen társadalmi és gazdasági törekvéseik vannak, hogyan járulnak hozzá a fenntarthatósághoz és mit tesznek az olyan globális célok felszámolásáért, mint például a szegénység vagy az éghajlatváltozás.

Idén is van magyar egyetem a legjobb 250 között a THE orvostudományi rangsorában

A 2025-ös rangsorban 130 ország mintegy 2526 egyeteme kapott helyet, köztük tizenegy magyar intézmény, mégpedig a(z)

  • Debreceni Egyetem (301-400)
  • Szegedi Tudományegyetem (301-400)
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (401-600)
  • Széchenyi István Egyetem (401-600)
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem (601-800)
  • Soproni Egyetem (801-1000)
  • Budapesti Gazdasági Egyetem (1001-1500)
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (1001-1500)
  • Semmelweis Egyetem (1001-1500)
  • Pannon Egyetem (1001-1500)
  • Budapesti Metropolitan Egyetem (1501+)
  • Neumann János Egyetem (1501+)

A lista elején szereplő intémények közül a Debreceni Egyetem a gazdasági növekedés, egészség, az oktatás minősége és a partneri kapcsolatok kategóriában szerezte a legmagasabb pontszámokat. A Szegedi Tudományegyetem pedig a béke és igazságosság, a vizek megőrzésében és az energia használatában, a biodiverzitás megőrzésében és újra erdősítésben, illetve partneri kapcsolatok kategóriában ért el kiemelkedő eredményket.

A többi magyar egyetem eredményeit ide kattintva nézhetitek meg.

Továbbra is Ausztrália az élen

Tavalyhoz hasonlóan a rangsor első helyét idén is az ausztráliai Western Sydney University szerezte meg, amit a brit University of Manchester követ. Idén a harmadik helyre egy észak-koreai intézmény, a Kyungpook National University került, letaszítva a negyedik helyre az ausztrál University of Tasmaniat, aki így szerepel a szintén ausztrál Griffith Univerity-vel.

Bekerült még a top 10-es listába a dán Aalborg University, a kanadai University of Alberta és az amerikai Arizona State University és az indonéz Universitas Airlangga is.

Bár idén egyel kevesebb ausztrál egyetem szerepel a top 10-es listán, az ország számára továbbra is kiemelkedően fontos a fenntarthatóság és a környezetvédelem. Az egyetemeik pedig - ahogy azt a rangsor idén is mutatja - kiemelkedő társadalmi szerepvállalást folytatnak.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.