Az Akadémiai Dolgozók Fóruma felhívta arra a figyelmet, hogy a HUN-REN kutatóhálózat elnöke még mindig reagált az MTA-t ért vádakra.
"Több mint egy hete támadta meg Schmidt Mária a Magyar Tudományos Akadémiát és az MTA-tól elszakított kutatóhálózatot, de a HUN-REN elnöke még mindig hallgat. Freund Tamás már másnap reagált az Akadémiát ért vádakra. Gulyás Balázs azonban nem szólal meg, pedig a kutatóhálózatot nem először éri alaptalan, méltánytalan és tisztességtelen támadás" - olvasható az ADF Facebook-posztjában, amiben kitértek arra is, hogy a HUN-REN elnöke csak akkor törte meg a hallgatást, amikor az általa vezetett kutatóhálózat munkatársai sérelmére tett bántó kritikai megjegyzéseket.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Gulyás Balázs csak akkor érzi magáénak a kutatóhálózatot, ha a HUN-REN Központ milliárdokból felújított székházáról, luxusfogadásokról, a Mészáros Lőrinc vállalkozásaitól bérelt autókról és kormányközeli cégekkel kötött többmilliós szerződésekről van szó.
- tették hozzá, majd megjegyezték, hogy a " kutatóhálózati dolgozók béremelése érdekében semmilyen érdemi előrelépés nem történt, az alapbérek továbbra is a magyarországi átlagfizetés szintje alatt vannak, a régiós kutatói bérektől is egyre inkább elmaradva. "
Az ADF azt követeli, hogy Gulyás hozza nyilvánosságra a kutatóhálózat 2024-es, közpénzből készült átvilágításának minden dokumentumát. Amennyiben ezt nem teszi meg, akkor az ADF közérdekű adatigénylést nyújt be.
"A hálózatra erőltetett jelenlegi átalakítás Gulyás Balázs állításaival szemben egyáltalán nem támaszkodik az átvilágítás eredményeire, következménye pedig központosítás és a kutatás szabadságának további korlátozása volna. A 2024-es átvilágítás dokumentumai arra viszont alkalmasak lehetnek, hogy tételesen cáfolják Schmidt Mária valótlan állításait." - írták.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy Schmidt Mária szerint az MTA maga a velünk élő sztálinizmus, akinek kijelentésére az MTA elnöke is reagált.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
