Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.
Azonban a testületek mozgástere jóval szűkebb lesz elődeikénél, a következő hónapok legfontosabb stratégiai és vagyoni döntéseihez ugyanis Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter jóváhagyására lesz szükség – derül ki abból a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagoknak készített 27 oldalas minisztériumi tájékoztatóból, amely a Telex birtokába jutott.
Mint ahogyan arról több ízben beszámoltunk, az új testületek megbízatása eleve átmeneti időszakra szól, a kormány tervei szerint ugyanis 2027. augusztus 1-jéig megszüntetik a 21 modellváltó egyetemet fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, vagyis a kekvákat, az intézmények pedig ezt követően egy új, egyelőre kidolgozás alatt álló fenntartói struktúrában működnek tovább.
Az új kuratóriumoknak ezért nem az egyetemek hosszú távú irányítása vagy a következő felsőoktatási modell kialakítása lesz a feladatuk, hanem elsősorban az alapítványok működésének és vagyonának átvilágítása, valamint a kekva-rendszer felszámolásának előkészítése.
Az Erasmus és a Horizont miatt is hozzá kellett nyúlni a rendszerhez
Az alapítványi fenntartású egyetemek története 2019-ben kezdődött, amikor az előző kormány fokozatosan közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz szervezte ki számos állami egyetem fenntartását. A modellváltás hivatalos indoklása szerint az intézmények így az állami költségvetési szervként történő működésnél rugalmasabbá és versenyképesebbé válhattak, miközben új finanszírozási forrásokat is bevonhattak, az alapítványok pedig jelentős állami vagyont kaptak a működésükhöz, az egyetemi ingatlanok és más vagyonelemek mellett egyes esetekben például állami tulajdonú vállalatok részvényeit is.
A rendszerrel kapcsolatban ugyanakkor hamar felmerültek átláthatósági és összeférhetetlenségi problémák, több kuratóriumban ugyanis kormányzati politikusok is helyet kaptak, miközben a testületek jelentős befolyással rendelkeztek az egyetemek működésére.
Az Európai Unió végül 2022 decemberében úgy döntött, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal, illetve az általuk fenntartott intézményekkel nem köthetők új, uniós forrásból finanszírozott kötelezettségvállalások, aminek következtében a 21 érintett magyar egyetem hallgatói és kutatói az Erasmus+ és a Horizont Európa új pályázataiból is kiszorultak. Azonban, mint azt az Eduline-on is megírtuk, az Erasmus-program a 2026/27-es tanévtől ismét minden magyar egyetem hallgatója előtt megnyílik, miután a kormány augusztus végéig végrehajtotta az ehhez szükséges intézkedéseket – az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium korábbi tájékoztatása szerint mind a 21 érintett egyetem rendelkezik érvényes Erasmus-mobilitási pályázattal.
Szinte teljesen lecserélték a kuratóriumokat
A kekva-rendszer felszámolásának részeként az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium júliusban nyílt pályázatot hirdetett az új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok kiválasztására, amelyre több mint 1200 jelentkezés érkezett, közülük 660 felelt meg a formai és tartalmi követelményeknek. A pályázatokat az egyetemi szenátusok is véleményezhették, a végső döntést azonban az alapítói jogokat gyakorló miniszter hozta meg.
Összesen 168 pozíciót töltöttek be, így a kuratóriumok és felügyelőbizottságok tagságának 98 százaléka lecserélődött, az új tagok pedig szeptember 1-jén kezdték meg a munkát. A kiválasztási folyamatot felsőoktatási szakszervezetek is bírálták, amelyek többek között a pályázatok elbírálásának átláthatóságát kifogásolták.
Azt is megnézik, mely szerződések voltak túlárazottak
Arról már korábban is lehetett tudni, hogy az új kuratóriumok egyik legfontosabb feladata az alapítványok átvilágítása és megszüntetésük előkészítése lesz, a 27 oldalas minisztériumi tájékoztatóból viszont most az is kiderült, hogy ez pontosan milyen munkát jelent majd a következő 11 hónapban.
A kuratóriumoknak mindenekelőtt részletesen fel kell mérniük az alapítványok vagyonát, ami azért lehet különösen összetett feladat, mert a minisztériumnak arról van pontos képe, milyen vagyont kaptak a kekvák a létrehozásukkor, arról viszont már kevésbé, hogy azóta milyen további vagyonelemek keletkeztek, hogyan alakult az alapítványoknak átadott értékpapírok hozama, illetve milyen állapotban vannak a számláik.
A testületeknek emellett azt is fel kell térképezniük, milyen gazdasági társaságok kapcsolódnak az egyetemekhez, mely vagyonelemek tartoztak eredetileg magukhoz az intézményekhez, de később átkerültek az alapítványokhoz, továbbá azt is, hogy a kekvák hány embert és milyen munkakörökben foglalkoztatnak.
Külön feladat lesz a szerződések áttekintése, amelynek során a kuratóriumoknak jelezniük kell a minisztériumnak, mely megállapodások nélkülözhetetlenek az intézmények működéséhez, és melyek azok, amelyeket meg lehet szüntetni. A Telex értesülése szerint a minisztériumi egyeztetésen az is elhangzott, hogy a tárca különösen kíváncsi az esetlegesen túlárazott szerződésekre, néhány olyan kekvánál pedig, ahol az ügyek összetettsége ezt indokolja, a minisztérium külső szakértők bevonásával maga is belső átvilágítást végezhet.
A folyamat végére azt is szét kell választani, hogy az alapítványok vagyonából mi adható vissza az államnak, és mi tartozik az egyetemekhez, a minisztériumi egyeztetésen elhangzottak szerint pedig legkésőbb 2027 májusára szeretnének tiszta képet kapni erről.
Már nem irányíthatják az egyetemeket
Miközben az átvilágítás és a kekvák megszüntetésének előkészítése jelentős feladatot ró az új testületekre, az egyetemek működésébe már lényegesen kisebb beleszólásuk lesz, mint a korábbi kuratóriumoknak. Ennek megfelelően a minisztériumi dokumentum egyértelműen rögzíti, hogy a kuratóriumok feladata nem az egyetemek szakmai irányítása, nem ők alakítják ki az intézmények stratégiáját vagy jövőbeli működési modelljét, és az átmeneti időszakban sem az ő feladatuk az egyetemek működésének átalakítása.
Ez a korábbi alapítványi modellhez képest lényeges változás, hiszen a kuratóriumok eddig több olyan ügyben is dönthettek, amelyek közvetlenül befolyásolták az egyetemek működését, így például kuratóriumi hatáskörbe tartozhatott a rektorválasztás kiírása vagy egyes szakindítási kérelmek jóváhagyása. Mivel az egyetemek szervezeti és működési szabályzata (szmsz) jelenleg még sok esetben ehhez a rendszerhez igazodik, az érintett intézményeknek október 31-ig felül kell vizsgálniuk ezeket a dokumentumokat, hogy azok már az új hatásköri rendet tükrözzék.
A kuratóriumok mozgásterének ilyen mértékű szűkítése ugyanakkor néhány újonnan kinevezett vezetőt is meglepett: Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány új kuratóriumi elnöke a minisztériumi egyeztetést követően úgy fogalmazott, hogy „béna kacsák vagyunk”, mivel ő maga is jóval nagyobb mozgástérre számított, és az új testületeknek láthatóan nem lesz meghatározó szerepük annak eldöntésében, hogyan működjenek majd az egyetemek a kekva-rendszer megszüntetése után.
A legfontosabb döntésekhez Lannert Judit jóváhagyása kell
A kuratóriumok jogköreinek szűkítésével párhuzamosan az átmeneti időszakban jelentősen megnő az alapítói jogokat gyakorló oktatási és gyermekügyi miniszter szerepe, így számos nagyobb horderejű vagyoni és szervezeti ügyben csak Lannert Judit előzetes jóváhagyásával lehet majd dönteni.
A lap szerint ilyen engedélyre lesz szükség többek között
A kuratóriumoknak ezért minden döntés előtt meg kell vizsgálniuk, hogy az adott ügyhöz szükséges-e a miniszter előzetes jóváhagyása, amennyiben pedig igen, enélkül nem járhatnak el.
A miniszter döntési jogköre stratégiai szervezeti kérdésekre, az egyetemi irányítási modellt és a vezetési struktúrát érintő szabályok módosítására, valamint az intézmények szervezetét vagy működését alapvetően érintő döntésekre is kiterjed, ez azonban nem jelenti azt, hogy az oktatási, kutatási vagy akadémiai ügyekbe is közvetlenül beavatkozhatna.
A kuratóriumi tagoknak készült minisztériumi tájékoztató ugyanis külön rögzíti, hogy a miniszter alapítói jogköre nem terjed ki az egyetemek oktatási, kutatási és akadémiai döntéseire.
A Budapesti Corvinus Egyetem korábban elbocsátott docense júliusban pályázott az egyetemet fenntartó MUC Alapítvány kuratóriumába. A minisztérium tájékoztatása szerint pályázata megfelelt a kiírásban szereplő feltételeknek, de a kuratóriumi tagságra végül nem választották ki.
Nem mindenkinél indult egyforma ütemben az év: sok intézményben az első hét a ráhangolódásról és az ismétlésről szólt, máshol már az első héten visszatértek a rendes kerékvágásba. A szülők szerint most még kitart a nyári szünet, az októberi és novemberi időszak már fárasztóbb lesz.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter a közösségi oldalán foglalta össze a kormány megalakulása óta eltelt 120 nap legfontosabb oktatáspolitikai intézkedéseit. A bejegyzés szerint a gyermekek érdeke áll az oktatásügy középpontjában, szemben az előző kormányzati időszak gyakorlatával.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
