Erasmus-ügy: két évbe telhet, hogy kiderüljön mi lesz az alapítványi egyetemekkel

Befogadta az alapítványi egyetemek perét az EU Bírósága, másfél-két évbe telhet, hogy kiderüljön részt vehetnek-e az Erasmus programban.

  • Tornyos Kata

Az Európai Unió Bírósága befogadta azt a pert, amelyet magyarországi egyetemek indítottak az EU Tanács 2022. decemberében hozott határozata ellen – tudta meg a Népszava. A határozat megtiltja, hogy az Unió szerződést kössön az alapítványi formában működő magyarországi intézményekkel, ami lényegében az Erasmus+ oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési programból való ideiglenes kirekesztésüket jelenti.

Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy az alapítványi egyetemek külföldi csereprogramjainak forrásait az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva januárban befagyasztotta, mert problémásnak tartotta az aktív politikusok jelenlétét az egyetemi kuratóriumokban, és hogy a mandátumaik hossza sem volt tisztán meghatározva. Azóta a kuratóriumokból távoztak az aktív politikusok, de az unió szerint a magyar kormány még mindig nem teljesítette a szükséges feltételeket.

A hivatalos indoklás szerint a tiltás addig marad érvényben, amíg a magyar kormány nem szünteti meg az ilyen intézmények kuratóriumaira jellemző összeférhetetlenséget. Hat egyetem, közöttük a Semmelweis, tavaly májusban beperelte az EU Tanácsot a határozat miatt az uniós bíróságon, amely a beadvány befogadhatóságát vizsgálta. Merkely Béla, a Semmelweis rektora árulta el a lapnak, hogy a bírák két hete befogadhatónak minősítették a keresetet, amit a bírói testület is megerősített.

Ez azt jelenti, hogy elkezdődhet a per, amely valószínűleg másfél-két évig fog tartani. A rektor viszont abban bízik, hogy az alperes EU Tanács még az év vége előtt „döntetlent” ajánl, azaz visszalép a pertől.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.