Erasmus-ügy: két évbe telhet, hogy kiderüljön mi lesz az alapítványi egyetemekkel

Befogadta az alapítványi egyetemek perét az EU Bírósága, másfél-két évbe telhet, hogy kiderüljön részt vehetnek-e az Erasmus programban.

  • Tornyos Kata

Az Európai Unió Bírósága befogadta azt a pert, amelyet magyarországi egyetemek indítottak az EU Tanács 2022. decemberében hozott határozata ellen – tudta meg a Népszava. A határozat megtiltja, hogy az Unió szerződést kössön az alapítványi formában működő magyarországi intézményekkel, ami lényegében az Erasmus+ oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési programból való ideiglenes kirekesztésüket jelenti.

Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy az alapítványi egyetemek külföldi csereprogramjainak forrásait az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva januárban befagyasztotta, mert problémásnak tartotta az aktív politikusok jelenlétét az egyetemi kuratóriumokban, és hogy a mandátumaik hossza sem volt tisztán meghatározva. Azóta a kuratóriumokból távoztak az aktív politikusok, de az unió szerint a magyar kormány még mindig nem teljesítette a szükséges feltételeket.

A hivatalos indoklás szerint a tiltás addig marad érvényben, amíg a magyar kormány nem szünteti meg az ilyen intézmények kuratóriumaira jellemző összeférhetetlenséget. Hat egyetem, közöttük a Semmelweis, tavaly májusban beperelte az EU Tanácsot a határozat miatt az uniós bíróságon, amely a beadvány befogadhatóságát vizsgálta. Merkely Béla, a Semmelweis rektora árulta el a lapnak, hogy a bírák két hete befogadhatónak minősítették a keresetet, amit a bírói testület is megerősített.

Ez azt jelenti, hogy elkezdődhet a per, amely valószínűleg másfél-két évig fog tartani. A rektor viszont abban bízik, hogy az alperes EU Tanács még az év vége előtt „döntetlent” ajánl, azaz visszalép a pertől.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.