Nyílt levélben fordult több felsőoktatási szakszervezet az oktatási kormányzathoz a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) kuratóriumainak és felügyelőbizottságainak megújítása miatt. A szervezetek szerint a kiválasztási folyamat átláthatóságának hiánya és az egyetemi szenátusok jelenlegi működése miatt kérdéses, hogy a kiválasztás valódi változást hoz-e az intézményekben.
Ahogy korábban megírtuk, a kormány tervei szerint 2027 augusztusáig megszűnnek a modellváltó egyetemeket fenntartó KEKVA-k, az intézmények pedig új fenntartói struktúrában működnek tovább. A változtatás egyik célja annak az összeférhetetlenségi problémának a rendezése, amely miatt az érintett egyetemek 2022 vége óta nem férhettek hozzá közvetlenül az Erasmus+ és a Horizont Európa programok új pályázataihoz.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium júliusban nyílt pályázatot hirdetett a 21 érintett alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségeire. Az új tagok megbízatása 2026. szeptember 1-jétől 2027. augusztus 1-jéig tart majd, egyik legfontosabb feladatuk pedig éppen az alapítványok megszüntetésének és az egyetemek új működési struktúrába történő átvezetésének levezénylése lesz.
A szakszervezetek szerint nem mindegy, kik vezénylik le az átalakítást
A nyílt levél aláírói szerint ehhez olyan szakemberekre van szükség, akik ismerik a KEKVA-rendszer működésének problémáit és a felsőoktatási intézmények belső viszonyait, ugyanakkor nem a jelenlegi rendszer fenntartásában érdekeltek. A szervezetek szerint az új testületekben olyan egyetemi szereplőknek is helyet kell kapniuk, akikben az intézmények dolgozói megbíznak, és akiket a munkavállalói érdekképviseletek is hitelesnek tartanak.
Szerintük azért is különösen fontos az új kuratóriumok összetétele, mert az előttük álló kevesebb mint egy évben nemcsak a KEKVA-k megszüntetését kell előkészíteni. Szükség lesz szerintük az alapítványi időszak működésének átvilágítására, új szabályok alapján új szenátusok megválasztására, új egyetemi vezetések létrejöttére, valamint az intézmények későbbi működési és finanszírozási modelljének kialakítására is.
Nem látják, kik pályáztak és hogyan rangsorolták őket
A levélben azt írják, az egyetemi közösségeknek nincs átfogó képük arról, kik jelentkeztek a tisztségekre, milyen szempontok alapján végezte el a minisztérium az előszűrést, és milyen rangsort állítottak fel az egyetemi szenátusok. A részlegesen nyilvános információk szerintük aggodalomra adnak okot. Úgy fogalmaznak:
A szenátusi döntésekben ugyanis visszatükröződhetnek a testületek összetételéből és működéséből fakadó problémák: több egyetemen magas a nem választott tagok szavazati aránya, és egyes helyeken vezetői nyomásgyakorlásról is érkeztek jelzések.
Hozzáteszik: szerintük emiatt az, hogy egy jelöltet támogatott az adott egyetem szenátusa, önmagában még nem garantálja a megújulást. A szakszervezetek azt is aggályosnak tartanák, ha a jelenlegi egyetemi működést és vezetést kritikusan értékelő pályázók emiatt hátrányba kerültek volna a kiválasztás során.
Azt kérik a kormánytól, szükség esetén írja felül a rangsort
A pályázati rendszer szerint az érvényes jelentkezéseket az egyetemek szenátusai megismerhetik és rangsorolhatják, a végső döntést azonban az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium hozza meg alapítói joggyakorlóként. A pályázók függetlenségéről, feddhetetlenségéről, pártatlanságáról és integritásáról az Állami Számvevőszék ad kötelező véleményt.
A szakszervezetek most arra kérik a kormányt, hogy a végső döntés során ne kezelje automatikusan mérvadónak a szenátusok által kialakított sorrendet. Álláspontjuk szerint a jelenlegi szenátusok összetételük és az egyetemi vezetés befolyása miatt még nem tekinthetők minden esetben az egyetemi közösségek autonóm képviselőinek.
A levél aláírói ezért azt kérik, hogy ahol szükséges, a kormány írja felül a minisztériumhoz beérkezett rangsorokat, és olyan pályázókat válasszon, akik alkalmasak lehetnek a KEKVA-rendszer lezárására, valamint arra, hogy kritikus szempontokat is képviseljenek az átmeneti kuratóriumokban és felügyelőbizottságokban.
A nyílt levelet a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen, Budapesti Corvinus Egyetemen és Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen működő szervezetei, valamint a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének PTE-csoportja jegyzi.
A kezdeményezést az FDSZ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és Magyar Képzőművészeti Egyetemen működő szervezete, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen működő szervezete, valamint a Pedagógusok Szakszervezete is támogatja.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
