Bocsánatot kért Lannert Judit azoktól, akiket megbántott egy évekkel ezelőtti, még oktatáskutatóként tett megszólalásában használt focis hasonlatával. Lannert szerint a most terjedő, kiragadott részlet egyáltalán nem adja vissza eredeti mondandóját, ugyanakkor elismerte, hogy a hasonlat nem volt szerencsés.
A zárt körben elhangzott beszélgetésben az általam használt focis hasonlat valóban nem volt szerencsés, hiszen a győzni akarás a fociban és az iskolában nem ugyanaz
– írta az oktatási és gyermekügyi miniszter a bejegyzésében.
Hozzátette: megérti, hogy a megszólalásából kiragadott rövid részlet sértő lehetett egyesek számára, ezért bocsánatot kért. „Megkövetem ezért minden olyan honfitársamat, akit ez a régi mondatom megbántott” – fogalmazott.
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0emcbe9GmdB6ZQxHii75eQsKAu85ngY6LzGSAxSE8gPzzH6kqNzEoKHKthtZVcJthl&id=61589397058487
Ennek előzménye az, hogy Lannert Judit tavaly novemberben a Közép-európai Egyetem (CEU) Bibó István Szabadegyetemének Mit hoz az AI az oktatásban? című kerekasztal-beszélgetésén az eredményközpontú iskolai értékelés veszélyeiről beszélt. A mesterséges intelligencia oktatási használatával kapcsolatban azt mondta: problémát jelent, amikor az AI a tanulás helyett, és nem annak támogatására jelenik meg. Szerinte ezen az is segítene, ha az értékelés kevésbé arról szólna, „hogy ki gyorsabb, ki jobb, ki fogja az aranyérmet hozni”. Ezt követően hozta fel példaként a magyar labdarúgó-válogatottat.
„Nálunk ugye elsírják magukat férfiak azon, hogy nem jut be a magyar válogatott a világbajnokságra. Őszintén szólva szerintem csak ennyit kell elmondani a mai Magyarországról, és már nagyon sokat tudunk róla” – fogalmazott akkor.
A felvétel most ismét előkerült, és fideszes politikusok, valamint kormánypárti médiumok is foglalkoztak vele. Orbán Viktor a közösségi oldalán reagált Lannert korábbi kijelentésére: „Tisztelt miniszter asszony! Nem érteni kell, hanem érezni. Hajrá magyarok!”
Lannert Judit most hosszabb bejegyzésben reagált a történtekre. Azt írta, hogy szerinte korábbi megszólalásaiból olyan részleteket emelnek ki, amelyeket aztán félremagyaráznak és kiforgatnak. A focis hasonlatról ugyanakkor elismerte, hogy nem választotta meg jól. Az eredeti megszólalása arról szólt, milyen veszélyeket jelenthet a mesterséges intelligencia egy olyan oktatási rendszerben, amely elsősorban a számonkérhető eredményre és az információk visszaadására koncentrál.
Úgy gondolja, ha az iskolai siker mércéje az, hogy a diák mennyi információt képes visszaadni, akkor a mesterséges intelligencia könnyen kiválthatja magát a tanulási folyamatot is. Példaként azt hozta, hogy a pedagógus MI segítségével elkészítheti a tesztet, a tanuló pedig ugyanilyen eszközzel megoldhatja azt – miközben a gondolkodás és a valódi tanulás kimarad a folyamatból.
Szerinte ezért sokkal nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a tanulás folyamatára és az alkotás örömére, és ezeknek az értékelésben is meg kellene jelenniük. „Ezt a szakmai megállapításomat most is tartom” – írta.
A focis párhuzam kapcsán azt is kiemelte, hogy a sport egyáltalán nem áll távol tőle, és máskor is szívesen használ futballból vett példákat, amikor oktatásról beszél.
Szeretem használni a focis hasonlatokat az oktatás terén. A korai szelekció a sportban és az oktatásban is kidobja a későn érőket, és ezzel tehetségeket veszítünk el. A sikeres csapat mögött ott van egy igazán jó edző, aki adatokkal és a pályán zajló események elemzésével alakítja ki az edzőtervét, mint ahogy a jó pedagógus is az osztálytermi folyamatok elemzésével tud igazán sikeres lenni.
Lannert Judit szerint a mostani vita hátterében az áll, hogy korábbi megszólalásaiból részleteket emelnek ki, majd azokat eredeti összefüggésük nélkül használják fel ellene. Arra kérte azokat, akiket valóban érdekel az álláspontja, hogy a teljes megszólalásait és az általa hivatkozott háttéranyagokat is nézzék meg.
Azt írta, számára nem jelent problémát a bocsánatkérés, ugyanakkor nem tartja elfogadhatónak, hogy egy évekkel korábban rosszul megválasztott hasonlat miatt bárkire „rásütik a nemzetáruló bélyeget”.
Bejegyzésének végén ismét az oktatás helyzetére terelte vissza a figyelmet. Szerinte a vita helyett arról kellene beszélni, hogy a gyerekek nem kapnak elegendő segítséget a gyorsan változó világban. Élesen bírálta az elmúlt 16 év oktatás- és gyermekvédelmi politikáját is, és hozzátette, sajnálja, hogy az ilyen viták idején „addig sem a lényeggel foglalkozunk”.
Az oktatási miniszter szerint a gyerekek digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Távozik a Mathias Corvinus Collegium éléről Szalai Zoltán főigazgató. A HVG birtokába került búcsúlevél szerint nem saját elhatározásából hagyja el az intézményt, munkája az új vezetés döntése alapján szűnt meg.
Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.
Csehországban ez az arány közel kétszer ekkora.
Megjelentek a Közszolgállás oldalán a szakképzési centrumok főigazgatói pályázatai. A jelentkezőknek kevesebb mint egy hónapjuk van arra, hogy benyújtsák a pályázatukat.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Újabb mélypontra esett a születésszám Magyarországon, az aktuális termékenységi viszonyok fennmaradása mellett 1,29 gyerek jutna egy nőre. A KSH adataira Magyar Péter is reagált.
A minisztérium az oktatás több területén is kíváncsi arra, mi működik jól a mindennapokban, mi okozza a legnagyobb nehézséget, és hol van leginkább szükség változásra.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Az egyeztetésen szóba került a pedagógusok értékelési rendszere, az SNI-s gyerekek ügye és az új NAT is.
