Bár a svéd oktatás az egyik legelismertebb a világon, mégis fokozatosan csökken a színvonala a tanári szakszervezetek szerint.
Több ezren vonultak az utcára október 23-án, hogy az 1956-os forradalomra emlékezzenek, mellette pedig az oktatás és a rendszer problémáira hívják fel a figyelmet.
A szakszervezet azt írja, három pontban el tudtak érni érdemi változtatást a státusztörvény végrehajtási rendeleteiben.
Előfordulhat a munkaerő rendelkezésre állásának függvényében, hogy egy kémiatanár többet keres, mint egy történelemtanár vagy egy kisebb településen dolgozó, mint egy nagyobb településen.
A törvénytervezet értelmében a valódi munkavédelmi oktatás helyett a jövőben elegendő lenne az „oktatási tematika” átadása a dolgozóknak, egy aláírásért cserébe.
„Szavazatmaximalizálási célúnak tartja” és fenntarthatósági szempontból is bírálja a középiskolások ingyenes jogsiszerzését a Civil Közoktatási Platform.
Július végén jelent meg a tanév rendjének tervezet, amely többek között azt is tartalmazza, hogy június 21-ig kitolódhat a tanév – ezt több oktatási szervezet is kifogásolta.
Az oktatást is irányító tárca szerint míg a szakszervezetek a mereven szabályozott bérrendszereket követelik, ők tudatosan hagynak jelentős mozgásteret az iskolaigazgatóknak a teljesítménybérezésben.
Így a pályakezdők már 13,5 millió forintnak megfelelő fontot keresnek majd évente.
Két legyet ütne a kormány egy csapásra a státusztörvénnyel: kevesebbet kell egyeztetnie és még szembe is fordítaná egymással az oktatásüggyel elégedetlen szakszervezeteket. Akik azonban azt mondják, nem ülnek fel a megosztásnak, inkább összedolgoznak. Például egy hamarosan várható népszavazási aláírásgyűjtésben, miután kisebb meglepetésre a Kúrián a PSZ két kérdése átment. A másik hármat viszont a Kúria is elmeszelte.
Arról is beszélt a köznevelési államtitkár azért furcsa a státusztörvény kritikája, mert a szakszervezetek szerint a mostani oktatási rendszer sem jó.
A sztrájkköveteléseket ugyanis nem vonták vissza, csak nem akartak ugyanazokkal párhuzamos egyeztetéseket folytatni.
A szakszervezetekkel egy országgal odébb a miniszterelnök tárgyal, az érdekvédők ugyanakkor nem fogadták el a lépcsőzetes béremelést.
Míg a tanárok az intézményeken belül sztrájkoltak, a támogatóik az iskolakapuk előtt gyűltek össze. Az megmozdulás az egészségügyi dolgozókkal való szolidaritás része volt, a kórházaknál is csoportok gyűltek össze.
Az emberi erőforrások minisztere megegyezést szeretne a köznevelés kérdéseiben, ebben az ő felelősségük, hogy mindenkivel beszéljenek, aki javítani akar a köznevelés rendszerén, a felhalmozódott hibákon, de nem eresztenek a Köznevelési kerekasztalból.
A pedagógusok érdekvédelmi szervezetei szerdán a cselekvések összehangolásáról határoztak, de egyelőre mindegyik fél a saját tilatkozási időpontja mellett foglalt állást. Ami biztos, hogy április 15-én és 20-án is sztrájkolnak a tanárok.
Sharan Burrow szerint a kormány elutasító magatartása a hiba receptje.
Az állami pedagógusszervezet a kormány szemére veti, hogy már évek óta panaszkodtak a rendszer miatt a tanárok - a kormány többször úgy kommunikálta, mintha csak január óta lennének tiltakozások.
Amit Mendrey László reggel még csak belengetett, az délutánra nyilvános lett, a több százeres létszámú szakszervezeti szövetségek is beálltak a tanári tiltakozások ügye mögé, ráadásul ezen tovább lépve módosítanák a sztrájktörvényt is.
Eddig csak polgári engedetlenség keretében gondolkodtak az oktatásért tiltakozók, akik egyórás munkabeszüntetést terveznek március 30-ra, azonban a PDSZ úgy véli, megtalálták a jogszerű megoldást.
