Bár a svéd oktatás az egyik legelismertebb a világon, mégis fokozatosan csökken a színvonala a tanári szakszervezetek szerint.
Svédország kijelentette, hogy "rendszerhiba" van az ország ingyenes iskoláiban, és azt ígéri, hogy az elmúlt 30 év legnagyobb átalakítást hajtja végre, megkérdőjelezve azt a modellt, amelyben a profitérdekeltségű cégek vezetik az állami oktatást – írta meg a Guardian.
Svédország "friskolor"-jai – közpénzből finanszírozott magániskolák – nemzetközileg elismertek, azonban az utóbbi években a svéd oktatási színvonal csökkenése, a növekvő egyenlőtlenségek és a tanárok, valamint szülők növekvő elégedetlensége hozzájárult ahhoz, hogy a szakszervezetek elkezdték sürgetni a változást.
Svédország legnagyobb tanári szakszervezetének, a Sveriges Lärare-nek júniusi jelentése felhívta a figyelmet arra, hogy milyen negatív következményei vannak annak, hogy a svéd oktatás a világ egyik leginkább piacorientált iskolarendszerévé vált, ideértve a diákokat ügyfeleknek tekintő szemléletet és az erőforrások hiányát, ami növeli az elégedetlenséget. A szakszervezet követelte a profitorientált és piacorientált iskolák fokozatos átalakítását, és a folyamat végéig azt is szeretnék, hogy az esetleges nyereséget befektessék a vállalkozásaikba.
"A részvénytársaságok hosszú távon nem fenntartható működési forma az iskolák irányítására"
- állították.
Lotta Edholm, akit tavaly neveztek ki oktatási miniszternek vizsgálatot indított a kérdésben. "A későbbiekben nem lesz lehetséges a nyereség kivonása a jó oktatás rovására" - mondta a Guardiannek. Edholm azt mondta, hogy nem tud konkrét számot mondani arról, hány iskola tapasztalja ezeket a problémákat, de szerinte a gond a rendszerben rejlik.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
