Öt magyar egyetem is szerepel a THE interdiszciplináris rangsorában

A legjobb interdiszciplináris tudományokat kínáló egyetemek listáján 911 intézmény szerepel 94 országból vagy területről.

  • Eduline

A Times Higher Education (THE) közzétett interdiszciplináris tudományos rangsorát, melybe öt magyar egyetem is bekerült, élen a Szegedi Tudományegyetemmel.

Ezeken a magyar egyetemi karokon volt a legmagasabb a felvettek átlagpontszáma 2025-ben

A THE Interdiszciplináris Tudományos Ranglistája (ISR), a publikációk minőségét, a kutatások hatását és a tudományközi együttműködések erejét vizsgálja.

Az ISR módszertana három pillérből áll, amelyek mindegyike a kutatási projektek életciklusának egy-egy szakaszát képviseli. Minden pillér további metrikákra van bontva, hogy a szakasz különböző aspektusait mérje.

Idén, az egyetemek bevonása és visszajelzéseik nyomán az interdiszciplináris hatókör kibővült, így minden olyan kutatási projektet magában foglal, amely több tudományterületet ötvöz, vagy egy vagy több tudományterületet egy vagy több nem-STEM területtel kombinál, mint például: társadalomtudományok, oktatás, pszichológia, jog, közgazdaságtan, valamint klinikai és egészségügyi tudományok.

A rangos első helyén az MTI áll, amit a Stanford és a Kaliforniai egyetem követ a második és harmadik helyen.

Mutatjuk, hogy a magyar egyetemek közül melyek kerültek fel a listára:

  1. Szegedi Tudományegyetem (301-350)
  2. Debreceni Egyetem (501-600)
  3. Pannon Egyetem (501-600)
  4. Széchenyi István Egyetem (601-800)
  5. Soproni Egyetem (801+)
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.