A Nemzeti Pedagógus Kar ismét kritizálta a kormányt

Az állami pedagógusszervezet a kormány szemére veti, hogy már évek óta panaszkodtak a rendszer miatt a tanárok - a kormány többször úgy kommunikálta, mintha csak január óta lennének tiltakozások.

  • eduline/mti
Túry Gergely

A Horváth Péter vezette Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) szerint is lassan halad a Köznevelési kerekasztalon az egyeztetés, de még úgy gondolják, hogy lehet eredménye a munkának. Úgy vélik, hogy a tényleges szakmai megoldások, amelyek elősegíthetik az oktatási rendszer hatékonyabb működését, csak a jogszabályok adta lehetőségek között, tárgyalások útján születhetnek meg - utaltak vasárnapi közleményükben a civilek által kezdeményezett március 30-i egyórás munkabeszüntetésre.

Azért dolgoznak a kerekasztali munkacsoportokban, hogy a lehető leghamarabb a kormány elé lehessen terjeszteni a jogszabály változtatást igénylő tervezeteket. Az Eduline.hu múlt héten megkereste az oktatási államtitkárságot, hogy az eddigi munka milyen eredményeket hozott a KK-on, ám válaszukban csak a március 8-i ülés jegyzőkönyvét küldték el.

A jegyzőkönyvben egyetlen új kormányhatározatra-módosításra akadtunk, demás  rendeletre vagy törvénymódosításra utaló bekezdésre nem, lényegében az egyhónapos egyeztetések során még nem fogalmazódott meg olyan átfogóbb tervezet, ami egyes problémák rövidtávú megoldását jelentené. Az egyetlen határozat azt célozza, hogy ismét lehetővé tennék, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő pedagógusok végigtaníthassák a tanévet, de nincs megjelölve határdátum, hogy mikortól válna ez újra lehetővé. A Civil Közoktatási Platform kidolgozott egy 12 pontos azonnali követeléseket tartalmazó listát, mellyel a legsörgősebben orvoslandó problémákra világítanak rá.

Galló Istvánné, a PSZ elnöke korábban többször úgy fogalmazott, hogy a KK-t egy időhúzásnak tartja a kormány részéről, ezért ők a sztrájktörvényben garantált szakszervezeti tárgyalás útját járják.

Az NPK közleménye kiemelte azt is, hogy a pedagóguskar küldöttei gyakorló pedagógusként, és a környezetükből kapott információk alapján az elmúlt két évben többször jelezték, hogy egyre nehezebb a mindennapi munka elvégzése az intézmények és a kollégák számára is. Mint írják, egyáltalán nem lehetnek elégedettek azzal, hogy e jelzések ellenére lassan, és csak az erősödő civil kezdeményezések hatására kezdett érdemben tárgyalásokat a kormányzat. Emlékezetes, Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz lillafüredi kihelyezett frakcióülésén úgy fogalmazott, hogy "nem életszerű", hogy Pilz Olviér egyszercsak elkezdett tiltakozni Miskolcon az okatás állapota miatt.

A megkezdett munka eredményes folytatásához szükség van mindenkire, aki szervezett keretek között szeretne tenni az oktatás ügyéért - írják. Ezért azt kérik, hogy a most sorra kerülő területi választásokon a pedagógusok megválasztható küldöttként, és szavazóként is segítsék a kar feladatainak eredményesebb elvégzését.

Hozzászólások

„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.