Legalább két évig nem sztrájkolhatnak a román tanárok – jogi patthelyzetbe kerültek

Romániában a tanárok közel fele nem elégedett a fizetésével és a munkakörülményeivel, ami jelentős frusztrációt okoz az oktatási szektorban. A nyáron aláírt új kollektív szerződés azonban gyakorlatilag megszünteti a mozgásterüket, mivel legalább két évig nem engedélyezi a sztrájkot vagy más munkabeszüntetést. A tiltás jogi következményei is komolyak: ha valaki a törvényes kereteket megkerülve próbál tiltakozni, akár büntetőjogi felelősségre is vonható.

A news.ro írta meg, hogy Romániában legalább két évig nem lehet munkabeszüntetéses sztrájkot szervezni az oktatásban.

Alexandru Bajdechi munkajogi és oktatási jogra specializálódott ügyvéd szerint a frissen megkötött kollektív szerződés jogilag kizárja bármilyen konfliktus kezdeményezését az oktatási dolgozók és a kormány között. „Nem lesz sztrájk, mert jelenleg érvényben van egy kollektív szerződés. Ez azt jelenti, hogy nem indítható új munkaügyi vita” – fogalmazott az ügyvéd.

Illegális sztrájk akár büntetőügyi következményekkel is járhat

Bajdechi figyelmeztetett, hogy minden, a törvényes kereteken kívül szervezett sztrájk akár büntetőjogi következményekkel is járhat a kezdeményezők vagy a résztvevők számára.

Ha a sztrájkot nem a szociális párbeszéd törvényének megfelelően hirdetik meg, a munkáltató a bírósághoz fordulhat, és illegálisnak nyilváníttathatja. Ennek folytatása már a büntetőjog területére esik

– mondta.

A kijelentés annak kapcsán hangzott el, hogy a tanév kezdete előtt még felmerült: a pedagógus-szakszervezetek újra sztrájkba lépnek, ám végül aláírták az új kollektív szerződést.

 

Bukarest, Románia. 2025. szeptember 8.: A tanárok az első tanítási napon tiltakoznak Daniel David miniszter lemondását követelve, elutasítva a tanórák reformját, az iskolai fúziókat és a túlzsúfolt órákat.
shutterstock

„Csendes lemondások” jöhetnek a tiltás nyomán

Az ügyvéd szerint a tiltás egyik következménye lehet a tanárok körében egyre gyakoribb „csendes lemondás” – amikor a pedagógusok nem sztrájkolnak, hanem egyszerűen elhagyják a pályát.

Ha nincs intézményesített mód a tiltakozásra, sokan a kilépést választják

– tette hozzá Bajdechi.

Mi van az elégedetlenség hátterében?

A romániai tanárok elégedetlensége több, egymással összefonódó tényezőből fakad. Bár a kormány az utóbbi években többször ígért béremelést, a pedagógusok többsége szerint a fizetések még mindig nem tükrözik a munka terheit és a szakmai felelősséget. Az új, idén nyáron hatályba lépett kollektív szerződés emellett növelte a kötelező óraszámot, miközben számos pótlék és túlóradíj csökkent vagy megszűnt.

A rossz infrastrukturális körülmények, a tantervi túlterheltség és a folyamatos adminisztráció szintén feszültséget okoznak, különösen a vidéki iskolákban, ahol sok helyen még mindig alapvető eszközök hiányoznak. Az OECD és hazai felmérések szerint a tanárok közel fele elégedetlen a jövedelmével, és egyre többen érzik úgy, hogy a társadalom sem értékeli kellően a munkájukat.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.