A news.ro írta meg, hogy Romániában legalább két évig nem lehet munkabeszüntetéses sztrájkot szervezni az oktatásban.
Alexandru Bajdechi munkajogi és oktatási jogra specializálódott ügyvéd szerint a frissen megkötött kollektív szerződés jogilag kizárja bármilyen konfliktus kezdeményezését az oktatási dolgozók és a kormány között. „Nem lesz sztrájk, mert jelenleg érvényben van egy kollektív szerződés. Ez azt jelenti, hogy nem indítható új munkaügyi vita” – fogalmazott az ügyvéd.
Illegális sztrájk akár büntetőügyi következményekkel is járhat
Bajdechi figyelmeztetett, hogy minden, a törvényes kereteken kívül szervezett sztrájk akár büntetőjogi következményekkel is járhat a kezdeményezők vagy a résztvevők számára.
Ha a sztrájkot nem a szociális párbeszéd törvényének megfelelően hirdetik meg, a munkáltató a bírósághoz fordulhat, és illegálisnak nyilváníttathatja. Ennek folytatása már a büntetőjog területére esik
– mondta.
A kijelentés annak kapcsán hangzott el, hogy a tanév kezdete előtt még felmerült: a pedagógus-szakszervezetek újra sztrájkba lépnek, ám végül aláírták az új kollektív szerződést.
Bukarest, Románia. 2025. szeptember 8.: A tanárok az első tanítási napon tiltakoznak Daniel David miniszter lemondását követelve, elutasítva a tanórák reformját, az iskolai fúziókat és a túlzsúfolt órákat.
shutterstock
Az ügyvéd szerint a tiltás egyik következménye lehet a tanárok körében egyre gyakoribb „csendes lemondás” – amikor a pedagógusok nem sztrájkolnak, hanem egyszerűen elhagyják a pályát.
Ha nincs intézményesített mód a tiltakozásra, sokan a kilépést választják
– tette hozzá Bajdechi.
Mi van az elégedetlenség hátterében?A romániai tanárok elégedetlensége több, egymással összefonódó tényezőből fakad. Bár a kormány az utóbbi években többször ígért béremelést, a pedagógusok többsége szerint a fizetések még mindig nem tükrözik a munka terheit és a szakmai felelősséget. Az új, idén nyáron hatályba lépett kollektív szerződés emellett növelte a kötelező óraszámot, miközben számos pótlék és túlóradíj csökkent vagy megszűnt.
A rossz infrastrukturális körülmények, a tantervi túlterheltség és a folyamatos adminisztráció szintén feszültséget okoznak, különösen a vidéki iskolákban, ahol sok helyen még mindig alapvető eszközök hiányoznak. Az OECD és hazai felmérések szerint a tanárok közel fele elégedetlen a jövedelmével, és egyre többen érzik úgy, hogy a társadalom sem értékeli kellően a munkájukat.
