Romániában a tanárok közel fele nem elégedett a fizetésével és a munkakörülményeivel, ami jelentős frusztrációt okoz az oktatási szektorban. A nyáron aláírt új kollektív szerződés azonban gyakorlatilag megszünteti a mozgásterüket, mivel legalább két évig nem engedélyezi a sztrájkot vagy más munkabeszüntetést. A tiltás jogi következményei is komolyak: ha valaki a törvényes kereteket megkerülve próbál tiltakozni, akár büntetőjogi felelősségre is vonható.
A news.ro írta meg, hogy Romániában legalább két évig nem lehet munkabeszüntetéses sztrájkot szervezni az oktatásban.
Alexandru Bajdechi munkajogi és oktatási jogra specializálódott ügyvéd szerint a frissen megkötött kollektív szerződés jogilag kizárja bármilyen konfliktus kezdeményezését az oktatási dolgozók és a kormány között. „Nem lesz sztrájk, mert jelenleg érvényben van egy kollektív szerződés. Ez azt jelenti, hogy nem indítható új munkaügyi vita” – fogalmazott az ügyvéd.
Illegális sztrájk akár büntetőügyi következményekkel is járhat
Bajdechi figyelmeztetett, hogy minden, a törvényes kereteken kívül szervezett sztrájk akár büntetőjogi következményekkel is járhat a kezdeményezők vagy a résztvevők számára.
Ha a sztrájkot nem a szociális párbeszéd törvényének megfelelően hirdetik meg, a munkáltató a bírósághoz fordulhat, és illegálisnak nyilváníttathatja. Ennek folytatása már a büntetőjog területére esik
– mondta.
A kijelentés annak kapcsán hangzott el, hogy a tanév kezdete előtt még felmerült: a pedagógus-szakszervezetek újra sztrájkba lépnek, ám végül aláírták az új kollektív szerződést.
„Csendes lemondások” jöhetnek a tiltás nyomán
Az ügyvéd szerint a tiltás egyik következménye lehet a tanárok körében egyre gyakoribb „csendes lemondás” – amikor a pedagógusok nem sztrájkolnak, hanem egyszerűen elhagyják a pályát.
Ha nincs intézményesített mód a tiltakozásra, sokan a kilépést választják
– tette hozzá Bajdechi.
Mi van az elégedetlenség hátterében?
A romániai tanárok elégedetlensége több, egymással összefonódó tényezőből fakad. Bár a kormány az utóbbi években többször ígért béremelést, a pedagógusok többsége szerint a fizetések még mindig nem tükrözik a munka terheit és a szakmai felelősséget. Az új, idén nyáron hatályba lépett kollektív szerződés emellett növelte a kötelező óraszámot, miközben számos pótlék és túlóradíj csökkent vagy megszűnt.
A rossz infrastrukturális körülmények, a tantervi túlterheltség és a folyamatos adminisztráció szintén feszültséget okoznak, különösen a vidéki iskolákban, ahol sok helyen még mindig alapvető eszközök hiányoznak. Az OECD és hazai felmérések szerint a tanárok közel fele elégedetlen a jövedelmével, és egyre többen érzik úgy, hogy a társadalom sem értékeli kellően a munkájukat.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
