Csökkentené a kormány az órabéreket, ezért bojkottálhatják a tanévkezdést Romániában az oktatási szakszervezetek

A szűkös költségvetési források miatt a román kormány számos, a tanároknak és óraadóknak kedvezőtlen intézkedést vezetne be. Az oktatási szakszervezetek tanévkezdés helyett tüntetésre készülnek szeptember 8-án.

  • Eduline/MTI

Bojkottálni készülnek Romániában a tanévkezdést és nagyszabású tüntetést rendezek szeptember 8-án a bukaresti kormánypalota előtt a megszorításokkal elégedetlen oktatási szakszervezetek - jelentették be az MTI szerint hétfőn az érdekképviseleti vezetők, miután Ilie Bolojan miniszterelnökkel és Daniel David oktatási miniszterrel egyeztettek.

Nem fog megkezdődni a tanév szeptember 8-án. Az oktatást nem lehet könyvelői szempontok alapján kezelni

- idézte Marius Nistort, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnökét az Adevarul című hírportál. A szakszervezeti vezető szerint a tanévnyitó helyett 30 ezer pedagógus fog aznap a kormány székháza előtt tüntetni, és ha a kormány nem vonja vissza a megszorító intézkedéseket, nagyobb szabású szakszervezeti megmozdulásokra számíthat.

Megszorító intézkedések alatt azt értik, hogy a kormány által kiadott közlemény szerint a szűkös költségvetési források és "az oktatási rendszer realitásai" miatt többek között

  • kötelező óraszámot 18-ról 20-ra emelnék
  • osztálylétszám-növelést vezetnének be, továbbá
  • csökkentenék az óraadó tanárok órabérét.

Simion Hnacescu, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke szerint ez súlyos következményeket von maga után nemcsak a pedagógusok, hanem a diákok számára is.

Ugyanakkor Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a kötelező heti óraszám 18-ról 20 órára emelésével Románia az európai átlaghoz zárkózott fel.

Több munka lesz ugyanazért a pénzért. Ez az igazság. De nyitottak vagyunk az oktatási rendszer egyszerűsítésére, hogy a tanárok ideje és energiája az oktatásra összpontosulhasson

- idézte a miniszterelnököt az Agerpres hírügynökség.

Romániában július végén lépett hatályba a GDP 9 százalékát meghaladó költségvetési hiány csökkentését célzó kormányzati intézkedések első csomagja.

A törvény 2026-ra is befagyasztotta a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket, két százalékponttal emelte az általános áfakulcsot, csökkentette az adókedvezmények mértékét és alkalmazási körét, 10 százalékkal emelte az üzemanyagok, a szeszesitalok és a dohányáru jövedéki adóját, az oktatásra fordított állami kiadások csökkentése érdekében pedig az ösztöndíjalap és órabér lefaragását, a kötelező óraszám és osztálylétszám emelését irányozta elő.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.