Szükség lesz a jövőben szakdolgozatra az AI korában?

Mint ahogyan azt az Eduline is megírta, Kovács Csaba, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora egy korábbi interjúban azt fejtegette, hogy míg néhány évvel ezelőtt viszonylag egyszerű volt meghatározni, mi a szakdolgozat célja, ma már az AI alapjaiban rombolja ezt, hiszen pillanatok alatt megír részleteket egy szakdolgozatból, vagy akár az egészet, így felmerül, hogy miként változik meg az, amit szakdolgozatnak nevezünk.

A téma kapcsán az Eduline Facebook-oldalán közzétettünk egy felhívást, és arra voltunk kíváncsiak, olvasóink szerint a mesterséges intelligencia korában a jövőben is szükség lesz szakdolgozatra, vagy másfajta számonkéréshez kéne kötni a diploma megszerzését. A kérdésre rengeteg hozzászólás érkezett, melyekben többféle álláspont és lehetséges megoldás kirajzolódott.

Nem feltétlenül eltörölni, inkább átalakítani kellene a szakdolgozatot

Több hozzászóló szerint az AI megjelenése önmagában még nem teszi feleslegessé a szakdolgozatot; van, aki úgy véli, a mesterséges intelligencia jelenleg sem képes teljesen átvenni a hallgató helyét a gondolkodásban, miközben ötletelésre vagy rendszerezésre kifejezetten hasznos lehet.

Más arra hívta fel a figyelmet, hogy az AI valójában nem a szakdolgozat létjogosultságát kérdőjelezi meg, hanem azt, hogy egy elkészült szöveg önmagában mennyire alkalmas a hallgató tudásának bizonyítására - szerinte ezért a kérdés inkább az, mit szeretnének az egyetemek a diploma kiadásával igazolni. Ha az önálló problémamegfogalmazást, a kutatási és forráskritikai készséget, az érvelést és a szakmai ítélőképességet, akkor ezek számonkérésének is nagyobb szerepet kellene kapnia. A szakdolgozat mellett így például a kutatási folyamat dokumentálása, a hallgató saját döntéseinek bemutatása és a szóbeli védés is nagyobb súlyt kaphatna.

„A védésnél úgyis kiderül”

A hozzászólások egyik leggyakrabban visszatérő eleme éppen a szakdolgozat védésének átalakítása volt.

Egyébként, írja csak a ChatGPT, védésnél úgyis kiderül, van-e a diáknak köze a témájához, vagy sem. Az AI lehet okos rabszolga, rengeteg terhet levehet a vállunkról, de helyettünk nem tanul

– fogalmazott az egyik kommentelő. Sőt: voltak, akik szigorúbb szóbeli számonkérést javasoltak, amelynek során a bizottság akár véletlenszerűen is belekérdezhetne a dolgozat egyes részeibe.

A védést kellene szigorítani. Ha érti, tudja, mi van leírva a diplomamunkájában, és ezt mindenféle keresztkérdések özönében is képes bizonyítani, akkor meg is tudta írni

– írta egy másik hozzászóló. De olyan javaslat is érkezett, amely szerint a hallgatónak akár hosszabb előadást kellene tartania a választott témájáról, majd a közönség és a vizsgáztatók kérdéseire reagálva megvédenie az állításait.

Nagyobb hangsúlyt kéne kapnia a gyakorlati számonkérésnek

 Gyakorlati vizsgákra lesz szükség. Az AI-ban például nincs laboratórium, nem tud egy kísérletet elvégezni

- fogalmazott az egyik olvasónk.

Ez a gondolat a vegyész- és biológusképzések kapcsán is felmerült: a mesterséges intelligencia ugyan segítséget nyújthat például az irodalmi áttekintés elkészítésében, a kísérleteket azonban továbbra sem tudja elvégezni a hallgató helyett.

A gyakorlati tudás számonkérése más hozzászólásokban is hangsúlyosan megjelent - ezek szerint a diploma megszerzését olyan feladatokhoz is érdemes lenne kötni, amelyekből kiderül, hogy a hallgató képes-e alkalmazni a tanulmányai során megszerzett ismereteket. Ahogy az egyik véleményben megfogalmazták: attól, hogy valaki nem képes egy hatvanoldalas értekezést megírni, még lehet kiváló szakember.

A szakdolgozat mellett a hagyományos beadandók létjogosultságát is megkérdőjelezték: az egyik olvasónk szerint például az AI terjedésével érdemes lenne előtérbe helyezni a helyben elvégzett feladatokat és a szóbeli számonkérést, ahol közvetlenül kiderülhet, mit tud a hallgató az adott témáról.

Meglátása szerint különösen a gyakorlati szakmák esetében kérdéses, mennyit árul el a szakmai felkészültségről egy több tucat oldalas dolgozat: attól, hogy valaki nem tud „összedobni egy 60 oldalas értekezést”, még lehet kiváló szakember. Viszont azt is hangsúlyozta, hogy bizonyos alaptudásra továbbra is szükség van, hiszen enélkül az AI-tól vagy más forrásból kapott információkat sem lehet kritikusan értelmezni és megkérdőjelezni.

Van, aki már az AI előtt is elavultnak tartotta

Több vélemény szerint a szakdolgozat körüli problémák egyáltalán nem a mesterséges intelligenciával kezdődte, egyesek szerint ugyanis már a jelenlegi formáját is elavultnak tartják, és úgy vélik, a diploma megszerzésénél sokkal inkább a tudás gyakorlati alkalmazására kellene helyezni a hangsúlyt. Egyikük meglátása szerint a jelenlegi rendszer olyan, mintha a jogosítvány megszerzéséhez vezetés helyett írásban kellene bemutatni egy közlekedési helyzetet és annak megoldását.

Az is felmerült, hogy a szakdolgozat hitelessége nem az AI megjelenésével vált kérdésessé, hiszen korábban is lehetett mással megíratni egy dolgozatot. Ebből a szempontból a mesterséges intelligencia inkább egy már korábban is létező problémát helyezett új megvilágításba.

Akadt olyan olvasónk is, aki saját tapasztalata alapján kérdőjelezte meg a jelenlegi rendszert: mint írta, bár annak idején rengeteg munkát fektetett a szakdolgozatába, utólag mégis úgy érezte, annak elkészítése inkább formalitás volt. Emiatt vagy teljesen elengedné a szakdolgozatot, vagy jóval nagyobb hangsúlyt helyezne a védésre.

Éppen most lenne rá nagyobb szükség, mint bármikor?

A válaszokból egyértelműen kirajzolódik, hogy a kérdés jóval árnyaltabb, mint elsőre gondolnák, hiszen többen továbbra is fontos szerepet tulajdonítanak a szakdolgozatnak, különösen az önálló kutatás és gondolkodás szempontjából.

Szerintem szükség van a szakdolgozatra, mert az a tanulói évek méltó, összegző és a szakmáját értő szakemberré válás eredménye

- mutatott rá egy kommentelő.

Egy gyógyszerészkaron végzett olvasónk például olyan témából írta a szakdolgozatát, amellyel előtte még senki nem foglalkozott, így a mesterséges intelligenciát elsősorban adatgyűjtéshez, illetve ábrák és képek felkutatásához tartaná hasznosnak, a dolgozat felépítését és megfogalmazását azonban továbbra is a hallgatóra bízná.

Más megközelítésből ugyanerre jutott az a hozzászóló, aki szerint először azt kellene tisztázni, mi a szakdolgozat valódi célja - ha mindössze egy több tucat oldalas dokumentum elkészítése, akkor valóban megkérdőjelezhető a létjogosultsága. Ám amennyiben azt kell bizonyítania, hogy a hallgató képes önálló kutatásra és tudományos munkára, akkor az AI térnyerésével nemhogy kevesebb, hanem akár nagyobb jelentősége is lehet.

Az AI segítse, ne helyettesítse a tanulást

A szakdolgozat körüli vita egy tágabb kérdésbe illeszkedik: mégpedig abba, hogyan lehet úgy beépíteni a mesterséges intelligenciát az oktatásba, hogy közben ne vesszen el az önálló gondolkodás szerepe.

Ezzel kapcsolatban a minap Lannert Judit is közzétett a Facebook-oldalán egy bejegyzést, melyben hangsúlyozta: az AI iskolai jelenlétében sem a teljes tiltás, sem a kontrollálatlan használat nem ad működőképes megoldást.

Oktatási miniszterként számomra a legfontosabb alapelv, hogy az AI a tanulást segítse, ne a tanulást helyettesítse

– fogalmazott.

A készülő nemzeti oktatási AI-stratégia kialakításába a szakmai közösséget is bevonnák: fejlesztők, kutatók, pedagógusok, intézményvezetők, szülők és diákok javaslatait is várják a nyilvános szakmai konzultáció során.

Tanárok tették próbára az AI-t: gyorsabban elkészültek a feladatok, de egyik mesterséges intelligencia sem volt hibátlan

Ugyanazt a feladatot mesterséges intelligencia nélkül, egy AI-val, majd több különböző AI-eszközzel is elkészítették a pedagógusok a Polgár Judit Világsakkfesztiválon.