A mesterséges intelligencia egyre nagyobb kihívás elé állítja a felsőoktatást, különösen a beadandók és a szakdolgozatok esetében. Kovács Csaba, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora szerint az AI alapjaiban változtatja meg a hallgatói munkák elkészítését, miközben az egyetemeknek azt is újra kell gondolniuk, mit várnak el a diákoktól egy szakdolgozatban.
A mesterséges intelligencia olykor pont olyan beszélgetőtárs lehet, amilyenre titkon mind vágyunk: ahelyett, hogy vitatkozna velünk, inkább megerősít abban, amit már amúgy is gondolunk.
Néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy a mesterséges intelligenciának ekkora szerepe lesz az oktatásban. Szűcs Dóra, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnöke szerint az oktatási rendszer egyelőre csak fut a technológia után, a gyerekeket pedig egy négylépcsős folyamatban készítené fel az AI használatára.
Lannert Judit szerint nem jó irány, hogy a diákok helyett dolgozik az AI, közölte: a tárca hamarosan társadalmi egyeztetésre bocsát egy mesterségesintelligencia-stratégiát.
Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
Nem a mesterséges intelligencia jelenti a legnagyobb kihívást az oktatásban, hanem az, hogy egy kész megoldásokhoz szokó, egyre türelmetlenebb generáció egyre ritkábban tapasztalja meg a tanulással járó erőfeszítést. Ha egy feladatra azonnal érkezik a válasz, könnyen kimarad a gondolkodás, a kételkedés és a problémamegoldás folyamata – pedig éppen ezekre a készségekre lenne a legnagyobb szükség ahhoz, hogy a gyerekek később tudatosan használják a mesterséges intelligenciát.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A következő tanévtől szinte teljesen betiltják a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatát a norvég általános iskolákban. A kormány szerint a cél az, hogy a gyerekek előbb elsajátítsák az alapvető készségeket, és csak később találkozzanak az AI-val.
Itthon javában zajlik az egyetemi felvételi, és rengetegen törik a fejüket, melyik szak ígér biztos jövőt – a világ nagy része még csak azon gondolkodik, hogyan szabjon utat a mesterséges intelligenciának a felsőoktatásban, és hol kellene gátat vetnie neki, hiszen sokakban él a félelem, hogy az AI a gazdaságtól a kultúráig egyszerűen mindenen átgázol. Kína azonban nem várakozik: négy év alatt 12 000, elavultnak ítélt képzést zárt be, és helyettük 10 200 új, túlnyomórészt AI-hoz és robotikához kötődő szakot indított.
Az ausztráliai egyetem oktatója azt írta: nem szabad spórolni a minőségen vagy másra bízni a gondolkodást.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
A napi 800 dollárt (átszámolva körülbelül 270 ezer forintot) fizető állás lényege, hogy feltárja a chatbotok következetlenségeit, miközben azok felejtenek, pontatlanul válaszolnak vagy „hallucinálnak”.
Bajzáth Mária Éva mesepedagógus, író fogalmazott meg éles kritikát Balatoni Katalin frissen posztolt képéről, amin olyan magyar oktatás- és kultúrtörténeti alakok társaságában szerepel, mint Brunszvik Teréz, Kodály Zoltán és Klebelsberg Kuno.
Az ausztrál hatóságok a chatbotokat, a hozzáférést biztosító keresőmotorokat és alkalmazásboltokat is felelőssé tennék a fiatalkorúak védelméért.
A diákok szerint a mesterséges intelligencia támogatja a tanulást, ha kiegészítőként használják, és nem arra, hogy helyettük gondolkozzon.
Az oktatásnak nemcsak arról kell szólnia, hogy mit tanulunk, hanem arról is, hogyan tanulunk: az AI megfelelő használatának képessége új karrierutakat nyit meg, ezért a szakértők szerint a magyar diákoknak már az iskolában meg kell ismerkedniük ezekkel az alapokkal.
A minisztérium szerint a cél az, hogy a diákok ne csak használják a mesterséges intelligenciát, hanem kritikusan gondolkodjanak is róla.
Sokan tartanak attól, hogy az AI elveszi a munkájukat, hiszen, ha a gépek jobbá válnak az embereknél például a bonyolult jogi szövegek értelmezésében, vagy szövegek fordításában, bizonyos munkakörök feleslegessé válhatnak. Azonban, ha a gazdaság nagy számadatait nézzük, nem ez fog történni.
El tudjátok képzelni Radnóti Miklóst síléceken, vagy Ady Endrét focimezben a pályán? Egy kreatív együttműködésnek köszönhetően most nemcsak elképzelni lehet, hanem meg is nézni, hogyan festenének a magyar irodalom nagyjai kedvenc sportjaikat űzve.
A kivételes képességekkel rendelkező állat hosszú évtizedeken át segítette a csimpánzok elméjének megértését a kutatóknak, ami hozzájárult az emberi elme evolúciójának vizsgálatához is.
