Így még biztosan nem láttátok Radnótit és Adyt: a híres magyar költők sportolás közben kelnek életre egy látványos videóban

El tudjátok képzelni Radnóti Miklóst síléceken, vagy Ady Endrét focimezben a pályán? Egy kreatív együttműködésnek köszönhetően most nemcsak elképzelni lehet, hanem meg is nézni, hogyan festenének a magyar irodalom nagyjai kedvenc sportjaikat űzve.

Bereczki Nóra és Lackfi János különleges kollaborációja abból az izgalmas kérdésből indult ki, mi történne akkor, ha a híres magyar költőket nem csak az iskolai tankönyvek statikus portréin látnánk, hanem mozgás közben, sportolás közben - úgy, ahogyan azt a saját korukban valóban tették.

A sorozatban Radnóti Miklós síel, Krúdy Gyula vív, Ady Endre focizik, Zrínyi Miklós lovagol, Petőfi Sándor evez, Kosztolányi Dezső teniszezik, míg Rejtő Jenő bokszkesztyűt húz. A sportágak nem véletlenszerűek, ugyanis ezeket tényleg csinálták a saját idejükben az írók.

 

A látványvilág mesterséges intelligencia segítségével készült, amely új perspektívából mutatja meg az ismert költőket és írókat, míg a szöveges tartalom Lackfi János munkája, részben az alkotók eredeti írásainak felhasználásával.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.