1987 januárjában Magyarországon olyan tél érkezett, amelyre ma is sokan emlékeznek. Három nap leforgása alatt az ország megtelt méteres hótorlaszokkal, a közlekedés összeomlott, iskolák és munkahelyek zártak be, a főváros utcái pedig járhatatlanná váltak.
1987 január 10-én kezdődött az a rendkívüli hóesés, amely három napon át szinte szünet nélkül hullott. A meteorológusok szerint a heves havazást egy sarkvidéki hideg levegőt szállító anticiklon és egy nedvességben gazdag mediterrán ciklon együttállása okozta a Kárpát-medence felett.
A napok alatt országszerte 20-70 centi közötti hóréteg alakult ki, de a viharos, akár 70-100 km/órás szél miatt rengeteg helyen 2-3 méteres hótorlaszok képződtek.
Budapesten az utcák és terek gyorsan járhatatlanná váltak: a félméteres hóréteg alatt parkoló autók eltűntek, a tömegközlekedés súlyosan akadozott, és még az elővárosi vonatközlekedés is fennakadásokat szenvedett.A fővárosban az emberek többsége arra ébredt, hogy az éjszaka alatt beállt kemény hideg és a folyamatos hóesés alaposan átalakította a mindennapi rutint. A hőmérséklet gyakran -15 °C alá süllyedt, és Budapesten is olyan hideg volt, amit csak a legritkább téli napokon mértek.
Bezártak az óvodák és az iskolák
Az oktatási intézmények zárva maradtak, és számos munkahely megközelítése is veszélyessé vált. A közlekedés leállása miatt tömegek maradtak otthon, és az emberek szinte újra felfedezték a gyaloglás erejét a városban. A budapesti BKV-nél is komoly problémák adódtak: a hó és a fagy miatt több járat nem közlekedett, és a metró felszíni szakaszain is fennakadások voltak, amelyekre a városi infrastruktúra nem volt felkészülve.
Mentés, segítség és közösségi összefogás
A katasztrófa gyorsan kezelhetetlen helyzetet teremtett: a főutak, autópályák és vasútvonalak nagy része használhatatlanná vált. A Magyar Néphadsereg és a honvédség lánctalpas járművei már a havazás idején is részt vettek a mentési munkálatokban, ellátmányt és segítséget juttatva el az elszigetelt településekre.
A közlekedési miniszter vezetésével operatív bizottság alakult, amely felhívta a lakosságot a közlekedés korlátozására és a tömegközlekedés előnyben részesítésére.
A havazás elmúltával sem tért vissza az élet azonnal a normális kerékvágásba: a hótakaró csak hetek múltán olvadt el, és az infrastruktúra helyreállítása hosszabb időt vett igénybe. Sok budapesti máig emlékszik 1987 „mesetélként” emlegetett, de egyben félelmetes téli napjaira – amikor a város szinte mozdulatlanná vált a hó alatt.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
