Július 15-ig felülvizsgálja a Tisza-kormány a Klebelsberg Központ és a tankerületek működését
A május 26-i Magyar Közlönyből kiderült, hogy azt is mérlegelni fogják, hogy egyáltalán szükség van-e a Klebelsberg Központra és a tankerületekre.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
Lannert Judit Facebook-bejegyzésében így kezdte:
Az elmúlt években nagyon sok feszültség, kimondatlan probléma és bizalomvesztés halmozódott fel az oktatásban, ami sajnos nagyon rossz a gyermeknek és a pedagógusoknak is.
Hozzátette, a kormányváltással kapcsolatban nagy a várakozás az oktatás szereplőiben, ezért fontosnak tartja a párbeszédet az érintettekkel. A találkozón azokat a problémákat próbálták azonosítani, amelyekben gyors változásokra lenne szükség ahhoz, hogy már szeptembertől érzékelhetőbb legyen a helyzet javulása az iskolákban.
A PDSZ blogbejegyzése szerint az egyeztetés egyik legfontosabb témája a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere (TÉR) volt. A szakszervezet szerint a jelenlegi rendszer túlzott adminisztrációval, kiszámíthatatlan értékelési szempontokkal és igazságtalan helyzetekkel terheli a pedagógusokat, ezért felvetették, hogy a rendszert akár már idén fel lehetne függeszteni. A PDSZ szerint sem jogi, sem uniós finanszírozási akadálya nincs annak, hogy a jelenlegi modellt megszüntessék vagy lecseréljék.
Szóba került a pedagógus-továbbképzési rendszer is. A jelenlegi szabályozás szerint az ötévente kötelező 120 órás továbbképzésből 60 órát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzésein kell teljesíteni, ráadásul nem a pedagógus választása alapján. A PDSZ szerint új továbbképzési struktúrára lenne szükség, Lannert Judit pedig egyetértett abban, hogy a jelenlegi rendszer „fenntarthatatlan”.
A PDSZ szerint külön sürgős ügy az elmaradt jubileumi jutalmak kérdése is, mivel egyes követelések hamarosan elévülhetnek. A szakszervezet azt írta: sok pedagógus úgy eshet el jogos juttatásától, hogy közben az új szabályozás alapján már jogosult lenne a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra. Lannert Judit a blog szerint azt kérte, hogy pontosítsák az érintettek számát és a várható költségvetési igényt, ugyanakkor magát a követelést nem vitatta.
Emellett szóba került a NOKS-os dolgozók és más oktatási alkalmazottak bérrendezése, valamint a sztrájkjog helyreállítása is. A PDSZ szerint a jelenlegi szabályozás gyakorlatilag kiüresítette a sztrájkjogot az oktatásban, ezért egy új szabályozási javaslatot készítettek elő.
Az egyeztetésen felmerült a Nemzeti Pedagógus Kar jövője is. A PDSZ továbbra is a szervezet megszüntetését támogatja, miközben a blog szerint felvetődött annak lehetősége is, hogy a Pedagógus Kar kötelező kamarai rendszerként működjön tovább. A szakszervezet ezt határozottan ellenzi.
A szakképzés problémái közül a digitális bizonyítványok rendszere is előkerült. A PDSZ szerint jelenleg nem működik stabilan a hitelesítéshez szükséges rendszer, miközben papíralapú bizonyítványokat már nem lehet rendelni, ami a tanévzárás időszakában komoly fennakadásokat okozhat.
A május 26-i Magyar Közlönyből kiderült, hogy azt is mérlegelni fogják, hogy egyáltalán szükség van-e a Klebelsberg Központra és a tankerületekre.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.