A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
A május 26-i Magyar Közlöny szerint Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek június 15-ig ki kell dolgoznia az új szabályozási javaslatokat a köznevelésben működő szakszervezetek jogainak rendezésére, valamint a pedagógusok sztrájkjogának módosítására.
A kormányhatározatban szerepel, hogy a köznevelési szakszervezetek jogosítványait összhangba kellene hozni a munka törvénykönyvében rögzített általános szakszervezeti jogokkal. Az előkészítésbe a szociális és családügyi, valamint az igazságügyi minisztert is bevonnák.
A javaslat emellett a jelenlegi, a köznevelésben alkalmazott speciális sztrájkszabályok eltörlését is kezdeményezi. A 2022-ben elfogadott, veszélyhelyzethez kapcsolódó törvény ugyanis jelentősen szigorította a pedagógusok munkabeszüntetésének feltételeit. Az új szabályozás célja az lenne, hogy a köznevelésben dolgozók sztrájkjoga ne térjen el jelentősen az általános munkajogi szabályoktól.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) 2022 szeptemberében fordult a strasbourgi bírósághoz azzal a panasszal, hogy a kormány rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha tanáraik sztrájkolnának. Ennek következtében lényegében a kormány maga kényszerítette bele a pedagógusokat a polgári engedetlenségi akciókba, emiatt pedig több tanárt is kirúgtak.
Az elbocsátott tanárokkal az Eduline-on is több cikkben foglalkoztunk. Beszámoltunk arról, hogyan élték meg a kirúgásukat, mit éreztek abban az időszakban, illetve arról is, hogy azóta ki milyen pályán folytatta.
Közleményben reagáltak azok a pedagógusok, akiket 2022-ben polgári engedetlenség miatt bocsátottak el az állásukból, miután Magyarország új oktatási és gyermekügyi minisztere, Lannert Judit parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy a kormány rehabilitálni kívánja az érintett tanárokat.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
