A strasbourgi bíróság vizsgálja a magyar pedagógusok sztrájkjogait

A bíróság döntése szerint magyarázatot kell adnia a kormánynak arra, hogy mi szükség volt a pedagógusok egyesülési jogának és a bírósághoz fordulás jogának szélsőséges korlátozására.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) még 2022 szeptemberében fordult a strasbourgi bírósághoz azzal a panasszal, hogy a kormány rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha tanáraik sztrájkolnának – olvasható a PDSZ közleményében.

Szerintük ezzel a kormány maga érte el, hogy polgári engedetlenségi akciókban vegyenek részt a pedagógusokat.

Közleményükben kiemelték, hogy a pedagógus szakszervezetek már 2021 óta szerettek volna sztrájkolni

  • a jobb munkakörülményekért,
  • a magasabb bérekért és
  • az oktatási rendszer sokasodó problémáinak hatékonyabb kezeléséért.

2022 februárjában a kormány a járványhelyzetre hivatkozva rendeletben határozta meg a sztrájkkal kapcsolatos szabályokat. Arról is döntött, mi történjen az óvodákban és iskolákban sztrájk idején, például milyen legyen a gyerekfelügyelet, és hány tanórát kell megtartani. Ennek meghatározása korábban a bíróság dolga volt, ha a tárgyaló felek nem tudtak megállapodni.

Az új szabályokkal - amiket azóta törvénybe is iktattak- azt is elérték, hogy a szülők és a gyerekek gyakorlatilag semmit ne vehessenek észre a sztrájkból, minden menjen tovább majdnem úgy, mint teljes körű oktatás idején.

„Az a sztrájk, amit nem érez meg a munkaadó (jelen esetben a kormány) és a társadalom, az nem sztrájk. A munkabeszüntetés a munka beszüntetése nélkül nem több egy sóhajtásnál, és nyomásgyakorlásra nem alkalmas.”

- írja közleményében a PDSZ.

A PSZ és a PDSZ végül 2022 szeptemberében a strasbourgi bírósághoz fordultak, amelynek kapcsán új, biztató fejleményt kaptak: a bíróság most „kommunikálta a panaszt” a magyar államnak, és megküldte a szakszervezetek beadványát a kormánynak észrevételezésre.

ENnek köszönhetően az állam képviselőinek egy független nemzetközi fórum előtt kell megindokolniuk, mi szükség volt a pedagógusok egyesülési jogának és a bírósághoz fordulás jogának szélsőséges korlátozására. A panaszosok erre reagálhatnak, és ezek után dönt majd a strasbourgi bíróság a magyar pedagógusok kiüresített sztrájkjogáról.

 

Hozzászólások

Klebelsberg Központ: még a kinevezése előtt visszalépett a veszprémi tankerület élére kiválasztott pályázó

Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.

PDSZ: „A folyamat egyik legsúlyosabb problémája az átláthatóság hiánya”

Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.