Az idei felvételin a tanító alapszakra felvettek döntő többsége 27 éven felüli.
Az Oktatási Hivatal közzétette a 2024-es felvételi részletes statisztikáit, amelyből kiderült, hogy tanító alapszakra összesen 1323 diákot vettek fel. Közülük mintegy 800-an elmúltak 27 évesek vagy annál idősebbek. Ehhez képest a 19 évnél fiatalabbak száma csak 219 volt.
Ezek után nem meglepő, hogy a felvettek közül 974-en levelező tagozatra járnak, feltehetően azért, mert az egyetem mellett dolgoznak. Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy 941 tanító alapszakos hallgató korábban még nem szerzett sehol diplomát.
Abban nincsen újdonság, hogy a tanító alapszak továbbra is a nők között népszerű, hiszen a felvettek között csupán 136 férfi van. A legtöbb diákot az ELTE-re, a győri Széchenyi István Egyetemre és Károlira vették fel tanító alapszakra.
Az biztos, hogy szükség van az utánpótlásra, hiszen augusztus közepén, a 2024/2025-ös tanév kezdete előtt közvetlenül is 370 tanító hiányzott a közoktatásból.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
