Az idei felvételin a tanító alapszakra felvettek döntő többsége 27 éven felüli.
Az Oktatási Hivatal közzétette a 2024-es felvételi részletes statisztikáit, amelyből kiderült, hogy tanító alapszakra összesen 1323 diákot vettek fel. Közülük mintegy 800-an elmúltak 27 évesek vagy annál idősebbek. Ehhez képest a 19 évnél fiatalabbak száma csak 219 volt.
Ezek után nem meglepő, hogy a felvettek közül 974-en levelező tagozatra járnak, feltehetően azért, mert az egyetem mellett dolgoznak. Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy 941 tanító alapszakos hallgató korábban még nem szerzett sehol diplomát.
Abban nincsen újdonság, hogy a tanító alapszak továbbra is a nők között népszerű, hiszen a felvettek között csupán 136 férfi van. A legtöbb diákot az ELTE-re, a győri Széchenyi István Egyetemre és Károlira vették fel tanító alapszakra.
Az biztos, hogy szükség van az utánpótlásra, hiszen augusztus közepén, a 2024/2025-ös tanév kezdete előtt közvetlenül is 370 tanító hiányzott a közoktatásból.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Kedd délután a Sándor-palotában hivatalosan is kinevezték a Tisza-kormány minisztereit, köztük Lannert Juditot is, aki így mostantól gyermek- és oktatásügyi miniszterként vezeti az új tárcát. A megbízóleveleket Sulyok Tamás köztársasági elnök adta át a Magyar Péter vezette kabinet tagjainak.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
