Tanárhiány: a tavalyi kompetenciamérésben résztvevő iskolák 77 százalékát érinti

A 2023-as kompetenciamérésben résztvevő iskolák közel egyharmadában négy vagy négynél több különböző szakos pedagógus hiányzik.

Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője nyolc hónapos küzdelem után megszerezte az Oktatási Hivataltól a 2023-as kompetenciamérés során az intézményvezetők által beküldött adatokat, amelyből kiderült, hogy a pedagógushiány a kompetenciamérésben résztvevő iskolák 77 százalékát érinti - írja a Népszava.

A képviselő ezután közösségi oldalán egy posztban részletesen ismertette a nem túl szívderítő eredményeket:

  • A kompetenciamérésben részt vevő intézményekben összesen 6043 betöltetlen pedagógus-álláshelyet jeleztek az intézményvezetők 2022-ben. (2023-ban ezt már imeg sem kérdezték a kérdőívben)
  • Országosan összesen 3851 olyan "tanár" tanít a vizsgált iskolákban, akinek nincs pedagógus végzettsége vagy szakképzettsége az általa oktatott tárgyból.
  • A pályakezdő pedagógusok száma csak 3143 volt a megkérdezett iskolákban, akik az előző két tanévben érkeztek, miközben az érintett iskolákban őszesen 119 ezer pedagógus tanított

Az adatokból kiderült, hogy a legnagyobb tanárhiány a készségtárgyak (testnevelés, rajz, ének) esetében van, hiszen az iskolák 35%-át érinti.

De jelentős a hiány természettudományos tárgyakat (iskolák 32%-a), matematikát (iskolák 30%-a) és informatikát (30%-a) oktató pedagógusokból is. Sok iskolában hiányoznak tanítók is (29%), illetve az iskolák egynegyedében nincs elég idegennyelv tanár és gyógypedagógus sem. A legkevesebb hiányzó a humán tárgyak (magyar, történelem) esetében van, ezen a szakterületen mindösszeaz iskolák 12%-ban nincs elég pedagógus.

- fejtette ki a képviselő posztjában.

Ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy a 2023-as kompetenciamérés még a státusztörvény elfogadása és a 2024-es januári béremelés előtt készült.

 

Az Eduline-on augusztus közepén a Közszolgállás Portálon a "tanár" kifejezésre 960, a "tanítóra" 368, míg a "pedagógusra" 714 találatot kaptunk.

A természettudományos tárgyak esetében

  • 201 matematika
  • 79 fizika
  • 49 kémia
  • 35 biológia

szakos pedagógus hiányzott az oktatásból.

Arról, hogy miért nem indult zökkenőmentesen a tanév, az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.