Tanárhiány: a tavalyi kompetenciamérésben résztvevő iskolák 77 százalékát érinti

A 2023-as kompetenciamérésben résztvevő iskolák közel egyharmadában négy vagy négynél több különböző szakos pedagógus hiányzik.

Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője nyolc hónapos küzdelem után megszerezte az Oktatási Hivataltól a 2023-as kompetenciamérés során az intézményvezetők által beküldött adatokat, amelyből kiderült, hogy a pedagógushiány a kompetenciamérésben résztvevő iskolák 77 százalékát érinti - írja a Népszava.

A képviselő ezután közösségi oldalán egy posztban részletesen ismertette a nem túl szívderítő eredményeket:

  • A kompetenciamérésben részt vevő intézményekben összesen 6043 betöltetlen pedagógus-álláshelyet jeleztek az intézményvezetők 2022-ben. (2023-ban ezt már imeg sem kérdezték a kérdőívben)
  • Országosan összesen 3851 olyan "tanár" tanít a vizsgált iskolákban, akinek nincs pedagógus végzettsége vagy szakképzettsége az általa oktatott tárgyból.
  • A pályakezdő pedagógusok száma csak 3143 volt a megkérdezett iskolákban, akik az előző két tanévben érkeztek, miközben az érintett iskolákban őszesen 119 ezer pedagógus tanított

Az adatokból kiderült, hogy a legnagyobb tanárhiány a készségtárgyak (testnevelés, rajz, ének) esetében van, hiszen az iskolák 35%-át érinti.

De jelentős a hiány természettudományos tárgyakat (iskolák 32%-a), matematikát (iskolák 30%-a) és informatikát (30%-a) oktató pedagógusokból is. Sok iskolában hiányoznak tanítók is (29%), illetve az iskolák egynegyedében nincs elég idegennyelv tanár és gyógypedagógus sem. A legkevesebb hiányzó a humán tárgyak (magyar, történelem) esetében van, ezen a szakterületen mindösszeaz iskolák 12%-ban nincs elég pedagógus.

- fejtette ki a képviselő posztjában.

Ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy a 2023-as kompetenciamérés még a státusztörvény elfogadása és a 2024-es januári béremelés előtt készült.

 

Az Eduline-on augusztus közepén a Közszolgállás Portálon a "tanár" kifejezésre 960, a "tanítóra" 368, míg a "pedagógusra" 714 találatot kaptunk.

A természettudományos tárgyak esetében

  • 201 matematika
  • 79 fizika
  • 49 kémia
  • 35 biológia

szakos pedagógus hiányzott az oktatásból.

Arról, hogy miért nem indult zökkenőmentesen a tanév, az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.