Átalakítja a pedagógusok továbbképzési rendszerét a kormány, a készülő kormányrendelet pedig első körben három ponton változtat a jelenlegi szabályokon: megszüntetik az úgynevezett tartalmi megújító képzéseket, a gyakornokoknak nem kell vizsgázniuk a Nemzeti alaptantervből, az intézmények pedig saját belső képzéseket is szervezhetnek.
A tervezett változtatásokról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
A pedagógusképzés átalakítását a PDSZ is üdvözli, a tervezetet átmeneti megoldásként elfogadhatónak tartja. A szervezet legfrissebb Facebook-bejegyzésében azt írja, pozitív változásnak tekintik többek között, hogy megszűnik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem korábbi kizárólagos szerepe, és nagyobb teret kapnak a pedagógusok által választható, valamint az intézményeken belül szervezett képzések. Mint írták, a nevelőtestület közösen végzett szakmai munkája és a személyes jelenlét a tantestületi együttműködést és kohéziót is erősítheti, viszont a problémát nem a jelenléti forma, hanem annak munkaidőn belüli megszervezése jelenti.
Ezért azt tartjuk szükségesnek, hogy az intézményi belső továbbképzéseket tanítás nélküli munkanapokon, munkaidőben kelljen megszervezni. Így a továbbképzés nem jelentene a pedagógusok számára újabb, a rendes munkavégzésen felüli időterhet. A tervezet jelenleg ugyanakkor csupán azt rögzíti, hogy az intézményi belső továbbképzés jelenléti formában szervezhető meg
– fogalmaztak. Hozzátették: azért lenne fontos a munkaidőben történő képzés, mert ha egy pedagógus munkaidőben vesz részt továbbképzésen, az óráit és egyéb feladatait másoknak kell ellátniuk, ami sok esetben díjazatlan helyettesítést jelent a kollégáknak. Ha pedig a képzést munkaidőn kívül tartják, az a részt vevő pedagógusnak jelent pluszterhet.
Kevésnek tartják az intézményi továbbképzésekre adható krediteket
A tervezet szerint az ötéves továbbképzési ciklusban előírt legalább 120 kredites kötelezettség továbbra is megmarad, a meghatározott, egy tanévben legfeljebb 15 kredites belső továbbképzési keretet viszont a PDSZ aránytalanul alacsonynak tartja. Az ötéves ciklusban előírt legalább 120 kredithez képest a 15 kredit mindössze 12,5 százalékot jelent – írták.
Úgy vélik, ha az intézményi belső továbbképzéseket valóban tanítás nélküli munkanapokon, munkaidőben szervezik meg, akkor indokolatlanul szűk ez a keret: több ilyen munkanap felhasználásával a tantestületeknek lényegesen nagyobb lehetőséget kellene biztosítani a közös szakmai fejlődésre.
A szakszervezet szerint ezért növelni kellene a belső továbbképzésekre fordítható kreditek arányát, és lehetővé tenni, hogy az intézmények több tanítás nélküli munkanapot is felhasználhassanak ezek megszervezésére. Így a belső képzések szerintük nem csupán kiegészítő elemei, hanem érdemi részei lehetnének a továbbképzési kötelezettség teljesítésének. A nevelőtestületeknek is nagyobb beleszólást adna a szervezet: a tervezet szerint a belső továbbképzések szakmai programját az igazgató hagyja jóvá a nevelőtestület bevonásával, a szakszervezet szerint azonban ez önmagában nem elegendő. Azt szeretnék, ha a nevelőtestület érdemi döntési jogot kapna az intézmény szakmai szükségleteinek meghatározásában.
A pedagógus-továbbképzésnek végső soron nem az újabb központi adminisztratív kötelezettségek teljesítését kell szolgálnia, hanem a pedagógusok szakmai fejlődését. Ehhez pedig nem elsősorban újabb képzési kötelezettségekre, hanem megfelelő időre, csökkentett munkaterhekre, szakmai autonómiára és a pedagógusok által ténylegesen választható szakmai fejlődési lehetőségekre van szükség
– összegezték a posztban.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
