Átalakul a pedagógusképzés, megszűnnek a tanárszakok az NKE-n

Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.

Megszűnik a pedagógusképzés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) – jelentette be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Debreceni Egyetem tanévnyitó ünnepi, nyilvános szenátusi ülésén vasárnap, a debreceni Főnix Arénában.

Az oktatási miniszter hangsúlyozta: a kabinet szakít az előző kormány megosztó politikájával, amelynek következtében a pedagógusképzés széttagolttá vált. Ennek részeként lépik meg az NKE kivonását a tanárképzésből, amelynek méltányos és jogszerű lebonyolításán jelenleg is dolgoznak.

Az MTI tudósításából az is kiderült, hogy a miniszter szerint a többi képzőhelyen egy olyan egységes, átlátható és magas színvonalú rendszert kívánnak kialakítani, amely egyszerre épít a magyar felsőoktatás értékeire és felel meg a 21. század követelményeinek.

Cél a minőség helyreállítása

Lannert Judit kifejtette, hogy az előző időszakban a politika bevonult erre a területre, ami rombolta az intézmények autonómiáját. Az eltérő képzési és kimeneti követelmények miatt indokolatlan különbségek jelentek meg, ami bizonytalanságot szült a képzőhelyek és a hallgatók számára, emellett gyengítette a pedagógusi hivatás megbecsültségét és a képzés egységes színvonalát.

A megújítás keretében a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetnek mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatásban a sajátos nevelési igényű (SNI), a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő, valamint az eltérő szociális helyzetű tanulók támogatására.

A minisztérium kiemelt célja, hogy ismét vonzóvá tegye a tanári pályát a tehetséges fiatalok számára. Ennek érdekében egyszerűsíteni tervezik a jelenleg még túl bonyolult felvételi eljárást, amelyről hamarosan egyeztetéseket kezdeményeznek a szakmai szereplőkkel, köztük a debreceni szakemberekkel is.

Akadémiai szabadság és autonómia

Az oktatási miniszter beszédében rávilágított: a felsőoktatásban jelenleg működő sokféle modell gátolja az átláthatóságot és a hatékony szabályozást. A kormány folyamatosan fel kívánja számolni az állami és az alapítványi fenntartású egyetemek közötti egyenlőtlenségeket.

Lannert Judit bejelentette, hogy a 2027/2028-as tanévtől egy egységesebb és igazságosabb finanszírozási formát vezetnek be. Az új működési modellben egyértelműen tisztázzák a fenntartó, a szenátus és a rektor jogköreit, továbbá jogszabályi szinten garantálják az akadémiai szabadságot és az intézményi autonómiát, visszasorolva az alapvető jogokat a felsőoktatási törvénybe.

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) 2025-ben indította el pedagógusképzési programját, amely keretében osztatlan tanári, óvodapedagógus és tanító szakokra lehet jelentkezni. Az első évben, 2025-ben az osztatlan tanárképzésekre 82-en jelentkeztek első helyen, az összes jelentkezések száma 232 volt.

A 2026-os felvételi eljárásban 99 első helyes jelentkezőt regisztráltak az osztatlan tanári szakokon – ebben a levelező képzésre jelentkezők is szerepelnek, a számuk 21 fő. Az összes jelentkezés száma így 297.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy az NKE-n eltöltött államilag támogatott félévek nem számítanak bele a felsőoktatási jogszabályok által meghatározott tizenkét féléves keretbe. Ez azt jelenti, hogy a képzések térítésmentesen elvégezhetők azok számára is, akik már rendelkeznek diplomával, illetve megmarad a lehetőségük később más, szintén államilag támogatott képzések elvégzésére.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.