Első helyen 99-en jelentkeztek az NKE ingyenes osztatlan tanári képzéseire

Ha csak kismértékben is, de emelkedett az NKE tanárképzéseire jelentkezők száma az idei felvételi során. A képzés pedig abban más a többi egyetemétől, hogy az államilag támogatott tizenkét féléves kereten felül ösztöndíjjal is elvégezhető.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) 2025-ben indította el pedagógusképzési programját, amely keretében osztatlan tanári, óvodapedagógus és tanító szakokra lehet jelentkezni. Az első évben, 2025-ben az osztatlan tanárképzésekre 82-en jelentkeztek első helyen, az összes jelentkezések száma pedig 232 volt.

Idén 99 első helyes jelentkezőt regisztráltak az osztatlan tanári szakokon – ebben a levelező képzésre jelentkezők is szerepelnek, számuk 21 fő. Az összes jelentkezés száma így 297.

A Felvi statisztikái szerint az egyes szakok iránti érdeklődés a következőképpen alakult:

osztatlan tanári (angol–magyar)

  • első helyes jelentkező: 8
  • összes jelentkezés: 33

osztatlan tanári (angol–német)

  • első helyes jelentkező: 3
  • összes jelentkezés: 11

osztatlan tanári (angol–történelem)

  • első helyes jelentkező: 16
  • összes jelentkezés: 85

osztatlan tanári (földrajz–történelem)

  • első helyes jelentkező: 28
  • összes jelentkezés: 63

osztatlan tanári (magyar–német)

  • első helyes jelentkező: 3
  • összes jelentkezés: 6

osztatlan tanári (magyar–történelem)

  • első helyes jelentkező: 16
  • összes jelentkezés: 50

osztatlan tanári (német–történelem)

  • első helyes jelentkező: 2
  • összes jelentkezés: 7

osztatlan tanári (természettudomány–környezettan)

  • első helyes jelentkező: 2
  • összes jelentkezés: 12

osztatlan tanári – levelező (természettudomány–környezettan)

  • első helyes jelentkező: 21
  • összes jelentkezés: 30

óvodapedagógus

  • első helyes jelentkező: 51
  • összes jelentkezés: 200

tanító

  • első helyes jelentkező: 41
  • összes jelentkezés: 157

Összességében 191 első helyes jelentkező és 654 jelentkezés érkezett az egyetem pedagógusképzéseire.

A képzések hossza szakonként eltérő: az osztatlan tanári szakok 10 félévesek, az óvodapedagógus-képzés 6, a tanító-alapképzés pedig 8 félévből áll. Az egyetem ezeken a szakokon egységesen 200 pontos minimumponthatárt határozott meg, amely megegyezik a tavalyi értékkel.

Az önköltséges képzések díja az óvodapedagógus szakon félévente 200 ezer forint, az osztatlan tanári szakokon pedig 500 ezer forint lenne, ugyanakkor a jelentkezők kizárólag államilag támogatott formában adhatták be jelentkezésüket.

Ingyenes félévek

Emellett érdemes azt is megjegyezni, hogy az NKE-n eltöltött államilag támogatott félévek nem számítanak bele a felsőoktatási jogszabályok által meghatározott tizenkét féléves keretbe. Ez azt jelenti, hogy a képzések térítésmentesen elvégezhetők azok számára is, akik már rendelkeznek diplomával, illetve azoknak is megmarad a lehetőségük később más, szintén államilag támogatott képzések elvégzésére.

Továbbra sem elég a tanárnak jelentkezők száma

Az idei felsőoktatási felvételin osztatlan tanárképzésekre az adatok alapján összesen 2929 fő jelentkezett a felvételi listája első helyén – tavaly ez a szám 2226 volt, ami azt jelenti, hogy idén 703 fővel többen szeretnének valamilyen tanári szakon továbbtanulni. Összesen pedig 10 694-en adták be a jelentkezésüket osztatlan tanárképzésre.

Ahogyan azzal korábban is foglalkoztunk, hét év alatt összesen 21 százalékkal csökkent a természettudományos tantárgyakat – fizika, kémia, biológia és földrajz – tanító főállású pedagógusok száma a hazai oktatási intézményekben.

Tavaly még senki sem jelölte meg első helyen a kémia–fizika szakpárt az egyetemi felvételin, idén viszont már hárman is beírták az első helyre. Azonban továbbra sem éri el az ötvenet azoknak a száma, akik első helyen jelentkeztek kémia osztatlan tanári szakra:

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.