Rendkívüli felvételi 2026: ezekben a gimnáziumokban nem kérnek központi írásbelit
Összegyűjtöttük, mely gimnáziumokban maradtak még szabad férőhelyek a három legnagyobb megyében, ahol nem kérik a központi írásbelit.
Május utolsó napjaiban berobbant a kánikula, és az előrejelzések alapján egy kicsi enyhülés csak a következő héten várható, addig viszont rengeteg iskolában 30-33 fokos tantermekben tanulnak vagy éppenséggel érettségiznek diákok. Legalábbis ez derült ki abból a felhívásból, amit az Eduline közösségi oldalán tettünk közzé, amelyre közel 150 válasz érkezett.
Szauna és kazánház a tantermekben
Sokan írták, hogy már most 30 fok feletti a hőmérséklet az iskolákban, de nem mindegy, hogy a terem az alagsorban vagy a pincében, vagy a másodikon esetleg a tetőtérben van, ahol körbesüti a nap.
A reggeli szellőztetés egy-két fokot segíthet, már ahol rendesen nyithatóak az ablakok. Akadnak olyan iskolák, ahova a pedagógus vagy a szülők vittek be ventilátort, és ezzel próbálják túlélni a hőséget, de délelőtt 11 körül egy déli fekvésű teremben már csak a forró levegőt keringetik vele. Ha pedig klíma nélküli számítógépes teremről van szó, akkor délutánra olyan meleg lesz a levegő, mint egy kazánházban.
A válaszokból ezen kívül az is kiderült, hogy azokban az iskolákban, ahol viszont megvalósult az épület energetikai felújítása, és többek között az ablakokat kicserélték, a falakat szigetelték még klíma nélkül is 30 fok alatti a hőmérséklet.
És persze olyan intézményekre is volt példa, ahol csak azért van klíma a teremben, mert a szülők közösen összedobták az árát.
Romlik a koncentráció
A tartós hőség azonban nemcsak fizikailag terheli meg a diákokat és a pedagógusokat, hanem a koncentrációs képességet is jelentősen rontja. A 30 fok feletti tantermekben a szervezet folyamatosan a hőháztartás fenntartására fordít energiát, emiatt gyorsabban jelentkezik a fáradtság, a fejfájás és az ingerlékenység.
Ilyen környezetben nehezebb hosszabb ideig összpontosítani, romlik a memória és a problémamegoldó képesség. Emiatt a túlmelegedett tantermek nemcsak komfortérzetet, hanem közvetlenül a tanulás hatékonyságát és a teljesítményt is befolyásolják.
A maximum hőmérséklet nincsen szabályozva
Országos, nyilvános statisztika nincsen arról, hogy Magyarországon a tantermek hány százaléka klimatizált, de a visszajelzések alapján is látszik, még mindig elenyésző százalékuk. Ez annak tükrében is érdekes, mert a jogszabályok csak a minimumot szabályozzák.
Egy 2012-es EMMI-rendelet kimondja, hogy ha a tantermekben a hőmérséklet legalább két egymást követő tanítási napon nem éri el a 20 fokot, akkor az igazgatónak rendkívüli szünetet kell elrendelnie. Egy budapesti technikumból ősszel például azért küldték haza a diákokat, mert elromlott a kazán, és nem volt meg az előírt 20 fok a tantermekben.
Mit tehet az igazgató?
Az elmúlt évek hőhullámai, és az egy héttel később kezdődő nyári szünet miatt is érdekes, hogy az iskolákban a maximális hőmérsékletre vonatkozóan nincsen jogszabály. Mégis egy ilyen helyzetben, mit tehet az igazgató?
Elrendelhet például rövidített órákat, vagy ha tarthatatlan a helyzet, kezdeményezheti a fenntartójánál, hogy rendkívüli szünetet. Erre azonban a gyakorlatban ritkán van példa, mert ha a rendkívüli szünet miatt a tanítási napok száma nem éri el a minimumot, akkor pótolni kell például szombaton. Ezt pedig a tanév végén nem olyan egyszerű megoldani.
