Hazaküldték a diákokat, mert nincs fűtés az iskolában

Szülők beszámolói szerint míg egyes iskolákban olyan hideg van, hogy elmarad a tanítás, vagy vacogva ülik végig az óráikat a diákok, máshol épp a brutális meleg okoz problémát.

  • Székács Linda

Diákokat küldtek haza hétfő délelőtt egy budapesti technikumból, mert nem működött a fűtés az iskolában - tudta meg az Eduline.

Információink szerint az intézményben fűtésproblémák miatt kedden sincs tanítás, a szerda, vagyis az őszi szünet előtt utolsó tanítási nap pedig kérdéses. Az intézmény fenntartóját megkerestük, válaszaikat egyelőre várjuk a történtekkel kapcsolatban.

Nem ez ugyanakkor az egyetlen iskola, ahol nem, vagy nem megfelelően működik a fűtés. Évek óta visszatérő probléma, hogy a fűtési szezon kezdetével, vagy akár a tél közepén is elromlanak a kazánok a jellemzően elavult, felújításra szoruló iskolaépületekben. Lapunkhoz több szülőtől is érkezett olyan visszajelzés, melyek szerint Budapest 14. kerületében is vannak intézmények, ahol a napokban nincs tanítás, mert nincs fűtés, máshol viszont így is megtartják az órákat 19 fokos tantermekben. Az egyik érintett diák szülője szerint pedig hiába jelezték a problémát, egyelőre semmi sem történt.

Egy másik érintett szerint pedig fűtés majd csak az őszi szünet után lesz az iskolában és a hozzá tartozó kollégiumban egyaránt.

Nincs arany középút

Míg egyes iskolákban fűtés hiányában elmarad a tanítás vagy fáznak a diákok, máshol épp az ellenkezője a probléma; olyan meleg van, hogy ki kell nyitni az ablakokat.

Szakad róluk a víz, extra meleg van

- írta egy szülő.

Többen is arról számoltak be, hogy az iskolaépületeikben termálvízzel fűtenek, így a diákok biztosan nem fáznak. Ebben az esetben inkább az jelent problémát, hogy egyes beszámolók szerint nem minden esetben engedik a szellőztetést, hogy kinyissák az ablakokat.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.