Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Szülők beszámolói szerint míg egyes iskolákban olyan hideg van, hogy elmarad a tanítás, vagy vacogva ülik végig az óráikat a diákok, máshol épp a brutális meleg okoz problémát.
Diákokat küldtek haza hétfő délelőtt egy budapesti technikumból, mert nem működött a fűtés az iskolában - tudta meg az Eduline.
Információink szerint az intézményben fűtésproblémák miatt kedden sincs tanítás, a szerda, vagyis az őszi szünet előtt utolsó tanítási nap pedig kérdéses. Az intézmény fenntartóját megkerestük, válaszaikat egyelőre várjuk a történtekkel kapcsolatban.
Nem ez ugyanakkor az egyetlen iskola, ahol nem, vagy nem megfelelően működik a fűtés. Évek óta visszatérő probléma, hogy a fűtési szezon kezdetével, vagy akár a tél közepén is elromlanak a kazánok a jellemzően elavult, felújításra szoruló iskolaépületekben. Lapunkhoz több szülőtől is érkezett olyan visszajelzés, melyek szerint Budapest 14. kerületében is vannak intézmények, ahol a napokban nincs tanítás, mert nincs fűtés, máshol viszont így is megtartják az órákat 19 fokos tantermekben. Az egyik érintett diák szülője szerint pedig hiába jelezték a problémát, egyelőre semmi sem történt.
Egy másik érintett szerint pedig fűtés majd csak az őszi szünet után lesz az iskolában és a hozzá tartozó kollégiumban egyaránt.
Nincs arany középút
Míg egyes iskolákban fűtés hiányában elmarad a tanítás vagy fáznak a diákok, máshol épp az ellenkezője a probléma; olyan meleg van, hogy ki kell nyitni az ablakokat.
Szakad róluk a víz, extra meleg van
- írta egy szülő.
Többen is arról számoltak be, hogy az iskolaépületeikben termálvízzel fűtenek, így a diákok biztosan nem fáznak. Ebben az esetben inkább az jelent problémát, hogy egyes beszámolók szerint nem minden esetben engedik a szellőztetést, hogy kinyissák az ablakokat.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.