Spórolás felsőfokon: a szuperszámítógép hőjével fűtik a debreceni sportuszodát

Papp László debreceni polgármester azt mondta, hogy az energiaárak drasztikus emelkedése miatt döntött úgy az önkormányzat, hogy az energiahatékonyság terén új megoldásokat keres.

A Debreceni Egyetem (DE) Kassai úti campusán működik az ország legerősebb szuperszámítógépe a Komondor, amelynek  hulladékhőjével fűtik a jövőben a debreceni sportuszodát. A polgármester hozzátette, hogy négy hónap alatt elkészül az a 380 méter hosszú csővezeték a hozzá kapcsolódó vezérlő egységekkel, amelyen keresztül eljut a hulladékhő az uszodába. Emellett a városi távhőhálózatról sem kapcsolják le az uszodát, így szükség esetén azt kiegészítő fűtésként tudják használni - írja az MTI.

A polgármester kiemelte, az idei fűtési szezon második felétől 2025. december 31-ig pilotprojektként működik a rendszer. Az uszoda ez idő alatt ingyen kapja a számítógép hulladékhőjét, a továbbiakról pedig majd a későbbiekben fognak egyeztetni.

Bács Zoltán, a DE kancellárja innovatív megoldásnak nevezte az eljárást, ugyanis egyrészt a szuperszámítógép hulladékhőjét tudják hasznos hőként felhasználni, másrészt - mivel a hőt elvezetik -  nem kell külön energiát felhasználni a számítógép visszahűtésére.

Évente 160 millió forintba kerül a sportuszoda energiaellátása. Ennek 30 százalékát tudja biztosítani a Komondor  jelenlegi kihasználtsága mellett, amint azonban a számítógép eléri kapacitása teljes hasznosítását, az uszoda teljes energiaigényét biztosítani tudja.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.