Valóban gyakori, hogy a szülők késő este vagy hétvégén keresik a pedagógusokat, és ez feszültséget okoz? Tanárokat kérdeztünk arról, milyen tapasztalataik vannak – a válaszok pedig meglepően sok pozitív példát mutatnak.
Aki érintett az oktatásban, valószínűleg már találkozott olyan történetekkel, amelyek a tanárok és a szülők közötti kommunikáció nehézségeiről szólnak: például arról, hogy a szülők késő este is üzenetekkel keresik a pedagógusokat. De vajon valóban feszült a helyzet a mindennapokban?
Annak érdekében, hogy kiderüljön, valójában mennyire gyakoriak ezek a helyzetek, a Tanárblog Facebook-oldalán pedagógusokat kérdeztünk arról, mikor és hogyan veszik fel velük a kapcsolatot a szülők. A válaszok alapján meglepően pozitív kép rajzolódik ki: a legtöbb tanár szerint a szülők tiszteletben tartják a határokat, és alapvetően jól működő kommunikáció alakult ki közöttük.
A pedagógusok beszámolói szerint ritka az olyan eset, amikor a szülők visszaélnének azzal, hogy többféle kommunikációs csatornán is elérhetik a tanárokat. A legtöbben úgy látják, a szülők megértik, hogy a válasz nem mindig érkezik azonnal.
„Természetesen előfordul, de én ebben tartom a határaim, és hacsak nem életbe vágó (általában nem az), akkor nem válaszolok, csak mondjuk másnap. Nem csinálok belőle különösebben ügyet.”
Sokan arról számoltak be, hogy hétvégi vagy késő esti megkeresések csak nagyon ritkán fordulnak elő, és általában valamilyen indokolt helyzethez kapcsolódnak.
„Jó tapasztalataim vannak. Nem élnek vissza a szabadidőmmel. Sem telefonon, sem egyéb kommunikációs csatornán. Nagyon ritkán volt/van hétvégi megkeresés, akkor is vészhelyzetben.”
A fiatal pedagógusok egy vagy két évig lelkesek, a harmadik évben már belefásulnak – vallja Pócsné Berkesi Zsuzsanna, az Óbudai Gimnázium franciatanára. A HVG-nek adott interjúban a tanárok túlterheltsége mellett az oktatási rendszer hibáiról, a tananyag értelmetlenségéről és arról beszél, miért válhat egyre kevésbé vonzóvá a tanári pálya Magyarországon.
A tanárok szerint sok múlik azon, hogy az együttműködés szabályait már a tanév elején egyértelművé teszik. Többen az első szülői értekezleten elmondják, milyen formában és mikor érdemes keresni őket.
Van, aki a telefonszámát is megadja, mások inkább csak e-mailben vagy az iskola digitális felületein tartják a kapcsolatot. Olyan pedagógus is akad, aki külön e-mail-címet hozott létre kizárólag a szülőkkel való kommunikációra.
„Én első szülőin elmondtam, hogy legyenek kedvesek indokolt esetben zavarni. Ezt azóta is betartják, (4. éve) 1-2 kivételtől eltekintve. Megadtam a telefonszámomat is, van Messengeren az osztálycsoport is, de egyénileg is megtalálnak, ha szükséges. Ok nélkül nem zavarnak. Ha fontos, akár a hétvégén is elérhető vagyok számukra, de ilyen csak elvétve fordul elő. Én nem veszem annyira véresen komolyan a munkaidőt, de ha nem nézem a telefont, mert más elfoglaltságom van, hát akkor így jártunk. Ebből sem csinálok problémát.” - mesélte nekünk egy másik pedagógus.
Mások inkább a strukturáltabb kommunikációt részesítik előnyben:
„Engem már csak munkaidőben keresnek, illetve e-mailt írnak. Tudják, válaszolok rá, de csak munkaidőben kapják meg - időzítek, ha munkaidőn kívül válaszolok. Telefonszámomat nem adom meg és van külön egy - csak a szülőkkel való kapcsolattartásra mailcímem. Ennek a bevezetésére a rossz tapasztalatok vezettek rá. A szülők megértették, hogy nekem is van munkaidőm, azon túl pedig megszűnök pedagógusnak lenni az ő számukra.”
A válaszokból az is kiderül, hogy sok pedagógus egyáltalán nem érzi problémának, ha a szülők munkaidőn kívül írnak üzenetet. A legtöbben úgy gondolják, ez természetes: a szülők többsége is napközben dolgozik, így gyakran csak este van idejük a gyerek iskolai ügyeivel foglalkozni.
„Szerintem teljesen mindegy, hogy mikor érkezik e-mail vagy Messenger-üzenet. Ezt nem érzem tolakodásnak, akkor ír a szülő, amikor hozzájut, munkaidőben ő is dolgozik, és én sem olvasok mindent azonnal el, ahogy megkaptam.”
A tanárok szerint a kulcs az elvárások tisztázása: az üzenet elküldése önmagában nem jelent problémát, az viszont fontos, hogy a szülők ne várjanak azonnali reakciót.
„Tisztáztuk és tiszteletben tartják, amiben megegyeztünk. Mellesleg egészen nyugodtan írhat este 11-kor Messengeren. Baj az lenne, ha elvárná, hogy válaszoljak, vagy telefonálna például. A Messengert akkor olvasom, amikor akarom.”
Több mint 14 ezer óraadó, megbízási szerződéses tanár dolgozik az országban
A pedagógusok visszajelzései alapján a szülőkkel való kommunikáció a legtöbb esetben kiegyensúlyozott és együttműködő. Bár előfordulnak különböző gyakorlatok – van, aki inkább szigorúbb keretek között tartja a kapcsolatot, mások rugalmasabban kezelik a megkereséseket –, a tanárok többsége szerint a szülők tiszteletben tartják a határokat.
Egy pedagógus, aki korábban tanárként, ma már szülőként is látja a helyzetet, úgy fogalmazott, sokszor egyszerűen arról van szó, hogy a szülők is csak este jutnak el addig, hogy a gyerek iskolai ügyeivel foglalkozzanak. Inkább a tanári munka más részei jelentik a kihívásokat:
„Az sokkal jobban zavart tanárként, ha hétvégéim mentek rá a dolgozatjavításra, de ilyen ez a popszakma.”
Hasonló üzenetet fogalmazott meg egy másik tanár is, akit inkább az zavar, mikor is intézmény üzen munkaidőn kívül: „Engem sokkal jobban zavar, ha a munkahelyem küld munkával kapcsolatos üzenetet hétvégén, szünetben, pénteken vagy késő délután! Na az idegesítő!”
Az iskolákba főleg matematika- és fizikatanárt keresnek.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
