A probléma gyökere sokszor nem az, hogy a tankerület nem szándékozik kifizetni a többlettanítást munkaórákat, hanem az, hogy nincs megfelelő kommunikáció az intézményvezetés és a munkáltatók között. Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke úgy véli, hogy információhiány is lehet a háttérben. Az iskolaigazgatók nem feltétlenül tudják mely tevékenységeket kell a státusztörvényben meghatározott 60 órás keretbe számolni és melyeket kell kifizetni.
Nem mindegy, hogyan helyettesítenek a tanárok
A pedagógusok jogállását szabályozó státusztörvény különbséget tesz eseti és tartós helyettesítés között. A jogszabály (82. §) szerint:
Eseti helyettesítés: egy tanévben teljes munkaidő esetén legfeljebb 60 óra rendelhető el.
Tartós helyettesítés: ha a hiányzás két hétnél hosszabb, vagy az álláshely tartósan betöltetlen, az már nem számítható bele a 60 órás keretbe.
Egybefüggő két hét eseti helyettesítés után az adott munkakört érintő további helyettesítés már csak tartós helyettesítésként látható el.
Eseti helyettesítés esetén a munkáltató a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő legfeljebb 110 százalékáig rendelhet el többlettanítást.
Tóth Tünde szerint több helyen előfordult, hogy az intézmények „mindent a 60 órás keretbe akartak betolni”, még olyan órákat is, amelyek jogilag már tartós helyettesítésnek minősülnek, és így fizetni kellene utánuk.
Az óradíj nem a saját bérhez, hanem a gyakornoki bérhez igazodik
A törvény szerint a tartós helyettesítéshez írásbeli megállapodás szükséges a pedagógus és a munkáltató között (a tankerület a tényleges munkáltató). Ilyenkor megbízási szerződést kötnek, és a hónap végén az elvégzett túlmunkát ennek alapján fizetik ki.
A többlettanítási díj számítása nem a pedagógus saját alapbéréhez igazodik, hanem a gyakornoki bér 1%-a. Vagyis egy több évtizede pályán lévő tanár is ugyanarra az alapra vetített díjazást kapja egy helyettesített óráért, mint egy pályakezdő.
A kifizetés nem mindig automatikus. A PSZ tapasztalata szerint a tankerületek – amikor tudomást szereznek az esetről – jellemzően intézkednek, és elkészítik a szerződéseket. Sokszor az okoz gondot, hogy az intézményvezetés nem továbbítja automatikusan a helyettesítések adatait.
Volt olyan esetünk, amikor a helyi alapszervezeti titkár heteken jelezte az intézményvezetőjének, hogy ezek az órák már nem férnek bele a 60 órába. Végül közvetlenül a tankerülethez fordult, és ennek következtében nyár végén kötötték meg a szerződéseket, és akkor fizették ki a kollégákat
– mondta Tóth Tünde.
A PSZ szerint több olyan ügy is volt, ahol csak szakszervezeti ahol csak a szakszervezeti tagok és titkárok jelzése után történt meg a kifizetés.
Kirándulás, verseny, délutáni program – mi számít túlmunkának?
Külön viták forrása az iskolai kirándulások és egyéb programok kérdése. Ha például egy többnapos, ottalvós kirándulás szerepel az intézmény pedagógiai programjában, az azon való részvételt a kollégák számára ki kell fizetni. Ezért, a szakszervezet szerint, a fenntartók kötelezik az intézményeket arra, hogy az intézményi alapdokumentumokat úgy módosítsák, hogy ezek a programok ne jelenjenek meg bennük.
Ilyen esetekben is fontos a nevelőtestületek tagjainak összefogása és az, hogy ne hagyják a pedagógiai programok ilyen jellegű módosítását.
A PSZ azt tanácsolja a pedagógusoknak, hogy minden tevékenységet vezessenek a KRÉTA rendszerében. „Derüljön ki, mennyi túlmunkát végeznek valójában a kollégák” – fogalmazott az alelnök.
Jobb híján a takarítókat küldték be helyettesíteni egy vidéki iskolában
A státusztörvénnyel duplájára nőtt a kötelező ingyenmunka
A státusztörvény bevezetése előtt az eseti helyettesítés más rendszerben működött: a 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet alapján egy pedagógusnak naponta legfeljebb 2, hetente legfeljebb 6 óra eseti helyettesítést lehetett díjazás nélkül elrendelni, és egy tanítási évben legfeljebb 30 tanítási napra terjedhetett ki ez a kötelezettség. Az ezt meghaladó helyettesítésekért már külön díjazás járt. A jelenlegi szabályozás ezzel szemben évi 60 órát enged ingyenesen elrendelni, vagyis a díjazás nélküli keret lényegében megduplázódott.
Tudsz még egy olyan ágazatot, ahol évi 60 óra ingyenmunkára kötelezik a dolgozókat? Már maga ez az elképzelés elfogadhatatlan
– fogalmazott az alelnök.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint ráadásul az eredeti tervezetben még évi 80 órás díjazás nélküli keret szerepelt, amit a szakszervezeti nyomásnak köszönhetően sikerült 60 órára csökkenteni. A szervezet ugyanakkor továbbra is azt követeli: minden egyes helyettesítést fizessenek ki, és szűnjön meg az ingyenesen elrendelhető többletmunka és eseti helyettesítések intézménye.
Nem szabad annyiban hagyni, szerveződni kell
A tapasztalatok szerint a kifizetések gyakran akkor rendeződnek, amikor a pedagógus jelzi a problémát, vagy amikor a szakszervezet magasabb szinten lép közbe.
„Nem kell jogásznak lenniük a kollégáknak. Elég, ha tudják, kihez fordulhatnak, ha valami nem stimmel” – mondta az alelnök.
Egy-egy sikeres ügy után ráadásul nemcsak az adott iskolában, hanem tankerületi szinten is szigorúbb ellenőrzés indulhat, így más intézmények pedagógusai is részesülnek a fellépést követő eredményekből.
