Komoly károkat okozhatnak azzal, ha a tanárhiány miatt főként alsósokra specializálódott pedagógusoknak kell 7. és 8. osztályban megtartani a felvételi tárgyakat. Pedagógusok mondják el az ezzel kapcsolatos véleményüket.
"Káros látszatmegoldással próbálj elfedni a kormány a tanárhiány problémáját, az egész nonszensz, mind emberileg, mind szakmailag"
- mondta egy vidéken tanító pedagógus a hvg360-nak, miután a lap felkeresett több érintett pedagógust és iskolai dolgozót, akik megosztották véleményeiket és félelmeiket a kialakult helyzettel kapcsolatban.
Januárban ugyanis érvénybe lépett az a kormányrendelet, amely szerint az alsós osztályokban (1-4. évfolyam) dolgozó tanítók már az általános iskola végéig, vagyis egészen 8. osztályig beoszthatók tanári feladatokra.
A Belügyminisztérium később cáfolta azt a felvetést, hogy a műveltségi kikötést csak véletlenül hagyták volna ki a rendeletből. Arra a kérdésre pedig, hogy ez nem fogja-e az oktatás minőségét rontani, a BM azt a választ adta, hogy amennyiben a tanító nem alkalmas a feladatra, az iskolaigazgató nem fogja felkérni arra, hogy tartson órát a felső tagozaton.
Azonban a még mindig súlyos tanárhiány és a muszájból visszahívott nyugdíjas pedagógusok mellett fennállhat a veszélye annak, hogy egyes helyeken rákényszerülnek olyan pedagógusokat beküldeni a felsőbb osztályok óráira, amihez nincs meg a megfelelő képzettségük.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője így fogalmazott: itt nem arról van szó, hogy egy tanító ne tudna megoldani egy nyolcadikos matekpéldát, hanem arról, hogy nem feltétlenül képes rendesen megtanítani azt a diákoknak.
„Mély szaktárgyi tudásra van szükség ahhoz, hogy valaki egyszerűen, jól érthetően át tudja adni az adott ismereteket a gyerekeknek.”
A megkérdezettek között van, aki azt mondta, hogy a gyerekek érdekében „felfújná magát", és megoldaná, ha szükséges. Más viszont azzal érvelt, a tanítóképzőn még az 5-6. évfolyam tanítására sem kapnak kellő tudást.
A hvg360 olyan tanítóval is beszélt, aki imádja, hogy a korábbi osztályát tovább víve ötödikben és hatodikban is taníthat matekot, csoportbontásban a lassabban haladók számára. Ugyanis a „tyúkanyó” mentalitása biztonságot ad ezeknek a diákoknak.
Azonban a 7. és 8. évfolyamot már gyakran visszautasítják a tanítók, mivel azzal a korosztállyal már nem tudják, hogyan kellene bánni.
„Volt, hogy elsőből felmentem a nyolcadikosokhoz, ott egy egészen más személyiségre volt szükség. Mondták is, ne bánjak úgy velük, mint a babákkal. Hirtelen át kellett gondolom a gesztusokat, szóhasználatot. Nem volt könnyű" – mesélte egy olyan pedagógus, aki a plusz végzettsége miatt az egyik tárgyát a teljes általánosban taníthatja.
A fent említett esetekben a tantárgyhoz értő, vagy ahhoz közel álló pedagógusok helyzetéről volt szó. Az ennél nagyobb felháborodást az olyan esetek váltanának ki, amikor - a végrehajtási rendelet adta szabadsággal élve - például egy ének műveltségi területtel rendelkező tanítónak matekot kellene tartania.
"Ez totális felelőtlenség lenne, ami tovább rontja az oktatás színvonalát"
- fogalmazott az egyik nyilatkozó.
Nagy Erzsébet szerint „ez csak arra szolgálna, hogy senki se mondhassa, meghamisítják a Krétát." Így ugyanis bármilyen tanító megy be, az már nem felügyeletnek, hanem hivatalos óratartásnak minősül.
„Ez körülbelül olyan, mintha egy rendeletmódosítás után a fogorvost beküldenék szívműtétre, csak nem annyira életveszélyes."
A megkérdezett tanítók között van, aki biztos nem vállalna ilyen feladatot. Más pedig nagyon megalázónak érzi ezt a helyzetet és attól tart, így még több tanár hagyja majd el a pályát.
A diákokra nézve még rosszabb lenne a helyzet. Volt, aki arról beszélt, hogy komoly hátránya születhet a diákoknak abból, ha a felvételi tárgyakat nem megfelelő szaktanár tartja. A gimnáziumban ugyanis hamar ki fog derülni, hogy nincs meg a megfelelő tudásuk.
Egy másik megszólaló szerint a kormány lépése veszélyezteti a középiskolai továbbtanulást, ami idővel már csak az elit privilégiuma lesz.
"A legtöbb állami intézményben lehetetlen lesz normálisan felkészülni a felvételire."
Nagy Erzsébet szerint gyors megoldást jelentene a problémára, ha legalább óraadóként visszavennék a státusztörvény miatt felmondott pedagógusokat, azonban erről elmondása szerint a Klebelsberg Központ hallani sem akar.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Bár az elmúlt hetekben a tankerületek által meghirdetett állások jelentős részét sikerült betölteni, két héttel a tanévkezdés előtt még mindig több száz pedagógust keresnek.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
