Komoly károkat okozhatnak azzal, ha a tanárhiány miatt főként alsósokra specializálódott pedagógusoknak kell 7. és 8. osztályban megtartani a felvételi tárgyakat. Pedagógusok mondják el az ezzel kapcsolatos véleményüket.
"Káros látszatmegoldással próbálj elfedni a kormány a tanárhiány problémáját, az egész nonszensz, mind emberileg, mind szakmailag"
- mondta egy vidéken tanító pedagógus a hvg360-nak, miután a lap felkeresett több érintett pedagógust és iskolai dolgozót, akik megosztották véleményeiket és félelmeiket a kialakult helyzettel kapcsolatban.
Januárban ugyanis érvénybe lépett az a kormányrendelet, amely szerint az alsós osztályokban (1-4. évfolyam) dolgozó tanítók már az általános iskola végéig, vagyis egészen 8. osztályig beoszthatók tanári feladatokra.
A Belügyminisztérium később cáfolta azt a felvetést, hogy a műveltségi kikötést csak véletlenül hagyták volna ki a rendeletből. Arra a kérdésre pedig, hogy ez nem fogja-e az oktatás minőségét rontani, a BM azt a választ adta, hogy amennyiben a tanító nem alkalmas a feladatra, az iskolaigazgató nem fogja felkérni arra, hogy tartson órát a felső tagozaton.
Azonban a még mindig súlyos tanárhiány és a muszájból visszahívott nyugdíjas pedagógusok mellett fennállhat a veszélye annak, hogy egyes helyeken rákényszerülnek olyan pedagógusokat beküldeni a felsőbb osztályok óráira, amihez nincs meg a megfelelő képzettségük.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője így fogalmazott: itt nem arról van szó, hogy egy tanító ne tudna megoldani egy nyolcadikos matekpéldát, hanem arról, hogy nem feltétlenül képes rendesen megtanítani azt a diákoknak.
„Mély szaktárgyi tudásra van szükség ahhoz, hogy valaki egyszerűen, jól érthetően át tudja adni az adott ismereteket a gyerekeknek.”
A megkérdezettek között van, aki azt mondta, hogy a gyerekek érdekében „felfújná magát", és megoldaná, ha szükséges. Más viszont azzal érvelt, a tanítóképzőn még az 5-6. évfolyam tanítására sem kapnak kellő tudást.
A hvg360 olyan tanítóval is beszélt, aki imádja, hogy a korábbi osztályát tovább víve ötödikben és hatodikban is taníthat matekot, csoportbontásban a lassabban haladók számára. Ugyanis a „tyúkanyó” mentalitása biztonságot ad ezeknek a diákoknak.
Azonban a 7. és 8. évfolyamot már gyakran visszautasítják a tanítók, mivel azzal a korosztállyal már nem tudják, hogyan kellene bánni.
„Volt, hogy elsőből felmentem a nyolcadikosokhoz, ott egy egészen más személyiségre volt szükség. Mondták is, ne bánjak úgy velük, mint a babákkal. Hirtelen át kellett gondolom a gesztusokat, szóhasználatot. Nem volt könnyű" – mesélte egy olyan pedagógus, aki a plusz végzettsége miatt az egyik tárgyát a teljes általánosban taníthatja.
A fent említett esetekben a tantárgyhoz értő, vagy ahhoz közel álló pedagógusok helyzetéről volt szó. Az ennél nagyobb felháborodást az olyan esetek váltanának ki, amikor - a végrehajtási rendelet adta szabadsággal élve - például egy ének műveltségi területtel rendelkező tanítónak matekot kellene tartania.
"Ez totális felelőtlenség lenne, ami tovább rontja az oktatás színvonalát"
- fogalmazott az egyik nyilatkozó.
Nagy Erzsébet szerint „ez csak arra szolgálna, hogy senki se mondhassa, meghamisítják a Krétát." Így ugyanis bármilyen tanító megy be, az már nem felügyeletnek, hanem hivatalos óratartásnak minősül.
„Ez körülbelül olyan, mintha egy rendeletmódosítás után a fogorvost beküldenék szívműtétre, csak nem annyira életveszélyes."
A megkérdezett tanítók között van, aki biztos nem vállalna ilyen feladatot. Más pedig nagyon megalázónak érzi ezt a helyzetet és attól tart, így még több tanár hagyja majd el a pályát.
A diákokra nézve még rosszabb lenne a helyzet. Volt, aki arról beszélt, hogy komoly hátránya születhet a diákoknak abból, ha a felvételi tárgyakat nem megfelelő szaktanár tartja. A gimnáziumban ugyanis hamar ki fog derülni, hogy nincs meg a megfelelő tudásuk.
Egy másik megszólaló szerint a kormány lépése veszélyezteti a középiskolai továbbtanulást, ami idővel már csak az elit privilégiuma lesz.
"A legtöbb állami intézményben lehetetlen lesz normálisan felkészülni a felvételire."
Nagy Erzsébet szerint gyors megoldást jelentene a problémára, ha legalább óraadóként visszavennék a státusztörvény miatt felmondott pedagógusokat, azonban erről elmondása szerint a Klebelsberg Központ hallani sem akar.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
