Komoly károkat okozhatnak azzal, ha a tanárhiány miatt főként alsósokra specializálódott pedagógusoknak kell 7. és 8. osztályban megtartani a felvételi tárgyakat. Pedagógusok mondják el az ezzel kapcsolatos véleményüket.
"Káros látszatmegoldással próbálj elfedni a kormány a tanárhiány problémáját, az egész nonszensz, mind emberileg, mind szakmailag"
- mondta egy vidéken tanító pedagógus a hvg360-nak, miután a lap felkeresett több érintett pedagógust és iskolai dolgozót, akik megosztották véleményeiket és félelmeiket a kialakult helyzettel kapcsolatban.
Januárban ugyanis érvénybe lépett az a kormányrendelet, amely szerint az alsós osztályokban (1-4. évfolyam) dolgozó tanítók már az általános iskola végéig, vagyis egészen 8. osztályig beoszthatók tanári feladatokra.
A Belügyminisztérium később cáfolta azt a felvetést, hogy a műveltségi kikötést csak véletlenül hagyták volna ki a rendeletből. Arra a kérdésre pedig, hogy ez nem fogja-e az oktatás minőségét rontani, a BM azt a választ adta, hogy amennyiben a tanító nem alkalmas a feladatra, az iskolaigazgató nem fogja felkérni arra, hogy tartson órát a felső tagozaton.
Azonban a még mindig súlyos tanárhiány és a muszájból visszahívott nyugdíjas pedagógusok mellett fennállhat a veszélye annak, hogy egyes helyeken rákényszerülnek olyan pedagógusokat beküldeni a felsőbb osztályok óráira, amihez nincs meg a megfelelő képzettségük.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője így fogalmazott: itt nem arról van szó, hogy egy tanító ne tudna megoldani egy nyolcadikos matekpéldát, hanem arról, hogy nem feltétlenül képes rendesen megtanítani azt a diákoknak.
„Mély szaktárgyi tudásra van szükség ahhoz, hogy valaki egyszerűen, jól érthetően át tudja adni az adott ismereteket a gyerekeknek.”
A megkérdezettek között van, aki azt mondta, hogy a gyerekek érdekében „felfújná magát", és megoldaná, ha szükséges. Más viszont azzal érvelt, a tanítóképzőn még az 5-6. évfolyam tanítására sem kapnak kellő tudást.
A hvg360 olyan tanítóval is beszélt, aki imádja, hogy a korábbi osztályát tovább víve ötödikben és hatodikban is taníthat matekot, csoportbontásban a lassabban haladók számára. Ugyanis a „tyúkanyó” mentalitása biztonságot ad ezeknek a diákoknak.
Azonban a 7. és 8. évfolyamot már gyakran visszautasítják a tanítók, mivel azzal a korosztállyal már nem tudják, hogyan kellene bánni.
„Volt, hogy elsőből felmentem a nyolcadikosokhoz, ott egy egészen más személyiségre volt szükség. Mondták is, ne bánjak úgy velük, mint a babákkal. Hirtelen át kellett gondolom a gesztusokat, szóhasználatot. Nem volt könnyű" – mesélte egy olyan pedagógus, aki a plusz végzettsége miatt az egyik tárgyát a teljes általánosban taníthatja.
A fent említett esetekben a tantárgyhoz értő, vagy ahhoz közel álló pedagógusok helyzetéről volt szó. Az ennél nagyobb felháborodást az olyan esetek váltanának ki, amikor - a végrehajtási rendelet adta szabadsággal élve - például egy ének műveltségi területtel rendelkező tanítónak matekot kellene tartania.
"Ez totális felelőtlenség lenne, ami tovább rontja az oktatás színvonalát"
- fogalmazott az egyik nyilatkozó.
Nagy Erzsébet szerint „ez csak arra szolgálna, hogy senki se mondhassa, meghamisítják a Krétát." Így ugyanis bármilyen tanító megy be, az már nem felügyeletnek, hanem hivatalos óratartásnak minősül.
„Ez körülbelül olyan, mintha egy rendeletmódosítás után a fogorvost beküldenék szívműtétre, csak nem annyira életveszélyes."
A megkérdezett tanítók között van, aki biztos nem vállalna ilyen feladatot. Más pedig nagyon megalázónak érzi ezt a helyzetet és attól tart, így még több tanár hagyja majd el a pályát.
A diákokra nézve még rosszabb lenne a helyzet. Volt, aki arról beszélt, hogy komoly hátránya születhet a diákoknak abból, ha a felvételi tárgyakat nem megfelelő szaktanár tartja. A gimnáziumban ugyanis hamar ki fog derülni, hogy nincs meg a megfelelő tudásuk.
Egy másik megszólaló szerint a kormány lépése veszélyezteti a középiskolai továbbtanulást, ami idővel már csak az elit privilégiuma lesz.
"A legtöbb állami intézményben lehetetlen lesz normálisan felkészülni a felvételire."
Nagy Erzsébet szerint gyors megoldást jelentene a problémára, ha legalább óraadóként visszavennék a státusztörvény miatt felmondott pedagógusokat, azonban erről elmondása szerint a Klebelsberg Központ hallani sem akar.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
