Körülbelül 60 kis létszámú iskola eshet áldozatául egy ilyen intézkedésnek.
Iskolabezárásokra készül az Orbán-kormány a kistelepüléseken, de politikai okokból a júniusi önkormányzati választásokat még megvárja ezzel - tudta meg a hvg360 egy oktatásügyre rálátó kormányzati forrásból.
Bár a "bezárás" szót ritkán emlegeti a kormány, a lap szerint 2015 óta többször is összevontak iskolákat vagy kis létszámú tagozatokat, de a pedagógushiány is rendszeresen problémát okoz, még akkor is, ha Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ez a megfogalmazás téves. A kormány szerint ugyanis általánosságban nincs pedagógushiány, csak bizonyos szakterületeken, a béremeléssel viszont a tanári pálya népszerűségének jelentős növekedését várják.
„Az egy más kérdés, és jogos felvetés, hogy az iskolai struktúrát kell-e alakítani vagy sem, de ez politikailag is érzékeny kérdéseket vet fel és számtalan más vonatkozása is van az ügynek" - jegyezte meg a csütörtöki kormányinfón.
Mint azt a hvg360 megtudta, mintegy 60 olyan iskola eshet a "struktúraátalakítás" áldozatául, ahol 7 fős vagy annál kisebb létszámú osztályok vannak. Ezek jellemzően falvak és kistelepülések intézményei, a lakatolással viszont megvárnák az önkormányzati választások végét, mivel az ronthatja a kormánypártok jelöltjeinek politikai esélyeit az érintett körön kívül akár több száz másik településen is, de akár az európai parlementi választásokra is negatív hatással lehet.
Az ötlet egyébként nem újkeletű, az alacsony létszámú iskolák bezárása körülbelül 7-8 éve rendszeresen porondra kerül, de a politikai veszélyek miatt az Orbán-kormány egyelőre nem lépte meg, Pintér Sándor belügyminiszter viszont már a 2022-es választások után is azt mondta:
"Fel kell mérni, hogy jó-e, ha ennyi iskola van az országban, biztosan érdemes-e nyolc gyerekkel fenntartani az iskolákat."
Ezzel pedig a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is egyetértett, többek között azért, mert úgy véli, így kevesebb tanárral jobb oktatást lehetne fenntartani.
A hírekre a Telex megkeresésére a Belügyminisztérium is reagált, levelükre Samu Attila László, a Belügyminisztérium sajtófőnöke mindössze annyit válaszolt, hogy "fake news."
A teljes cikket ide kattintva olvashatjátok el.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
