A kis létszámú iskolák bezárására készülhet a kormány, a Belügyminisztérium szerint ez "fake news"

Körülbelül 60 kis létszámú iskola eshet áldozatául egy ilyen intézkedésnek.

  • Székács Linda

Iskolabezárásokra készül az Orbán-kormány a kistelepüléseken, de politikai okokból a júniusi önkormányzati választásokat még megvárja ezzel - tudta meg a hvg360 egy oktatásügyre rálátó kormányzati forrásból.

Bár a "bezárás" szót ritkán emlegeti a kormány, a lap szerint 2015 óta többször is összevontak iskolákat vagy kis létszámú tagozatokat, de a pedagógushiány is rendszeresen problémát okoz, még akkor is, ha Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ez a megfogalmazás téves. A kormány szerint ugyanis általánosságban nincs pedagógushiány, csak bizonyos szakterületeken, a béremeléssel viszont a tanári pálya népszerűségének jelentős növekedését várják.

„Az egy más kérdés, és jogos felvetés, hogy az iskolai struktúrát kell-e alakítani vagy sem, de ez politikailag is érzékeny kérdéseket vet fel és számtalan más vonatkozása is van az ügynek" - jegyezte meg a csütörtöki kormányinfón.

Mint azt a hvg360 megtudta, mintegy 60 olyan iskola eshet a "struktúraátalakítás" áldozatául, ahol 7 fős vagy annál kisebb létszámú osztályok vannak. Ezek jellemzően falvak és kistelepülések intézményei, a lakatolással viszont megvárnák az önkormányzati választások végét, mivel az ronthatja a kormánypártok jelöltjeinek politikai esélyeit az érintett körön kívül akár több száz másik településen is, de akár az európai parlementi választásokra is negatív hatással lehet.

Az ötlet egyébként nem újkeletű, az alacsony létszámú iskolák bezárása körülbelül 7-8 éve rendszeresen porondra kerül, de a politikai veszélyek miatt az Orbán-kormány egyelőre nem lépte meg, Pintér Sándor belügyminiszter viszont már a 2022-es választások után is azt mondta:

"Fel kell mérni, hogy jó-e, ha ennyi iskola van az országban, biztosan érdemes-e nyolc gyerekkel fenntartani az iskolákat."

Ezzel pedig a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is egyetértett, többek között azért, mert úgy véli, így kevesebb tanárral jobb oktatást lehetne fenntartani.

A hírekre a Telex megkeresésére a Belügyminisztérium is reagált, levelükre Samu Attila László, a Belügyminisztérium sajtófőnöke mindössze annyit válaszolt, hogy "fake news."

A teljes cikket ide kattintva olvashatjátok el.

 

Hozzászólások

„A pedagógusoknak levegőre van szükségük” – Lannert Judit szerint a rendszer nem engedi hibázni sem a tanárokat, sem a diákokat

A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.

„Szegregált iskolából nem vezet út egyetemre” – a pedagógiai kultúrában látják a fő problémát a szakértők

Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.

@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

Ruff Bálint a lopás történeti megítéléséről írta diplomamunkáját a Pázmányon

A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.