Pedagógusok béremelése: kiszámolták, pontosan mennyit keresnek a tanárok februártól

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a szerdai tárgyalások után kiszámolta, pontosan mennyivel emelkedik fokozatonként a tanárok bére.

 

A  pedagógus szakszervezetek képviselői, Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Szakszervezetének ügyvivője és Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke még szerdán tárgyalt Belügyminisztériumban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral. A megbeszélésen a Nemzeti Pedagógus Kar, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, illetve a Klebersberg Központ vezetője, Hajnal Gabriella is részt vett.

Ennek keretében Maruzsa ismertette a pedagógusfizetéssel kapcsolatos hamarosan megjelenő rendelet szövegét.

A PDSZ közlése szerint a megjelenő rendelet főbb elemei megegyeznek a nemrégiben megjelent tanárbéremelésről szóló koncepcióval, amely minden pedagógus-munkakörben dolgozóra érvényes lesz, beleértve a pedagógus-végzettségű nevelést, oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakat is.

A végrehajtási rendelet módosításában maradnak a koncepcióban szereplő, fokozatonkénti minimum bruttó fizetések, vagyis:
  • Gyakornok: 528.800 forint
  • Pedagógus I.: 538.000 forint
  • Pedagógus II: 555.000 forint
  • Mesterpedagógus: 630.000 forint
  • Kutatótanár: 750.000 forint

Hajnal Gabriella, a Klebersberg Központ vezetője a béremelések kapcsán úgy fogalmazott, hogy azt akarják, hogy mindenki kapja meg legalább az új alsó határra vonatkozó minimumot. Ennek tükrében ennyivel emelkednek majd kategóriánként a pedagógusfizetések:

  • Gyakornok: 32,2%
  • Pedagógus I.: 31,2%
  • Pedagógus II.: 29,1%
  • Mesterpedagógus: 21,2%
  • Kutatótanár: 19%

Erre jönnek rá az egyéb illetmények. Például az egyetemi szintű – mesterfokozatú – diplomára plusz 2% jár. A PDSZ kifogásolta, hogy ezt csak akkor akarják figyelembe venni, ha a pedagógus az adott diplomát használja. A PDSZ véleménye szerint e tekintetben "minden meglévő, pedagógus-szakképzettséget igazoló oklevelet figyelembe kellene venni."

Plusz 4 % jár abban az esetben, ha a pedagógus az alábbi tantárgyakat tanítja:

  • matematika
  • digitális kultúra
  • természettudomány
  • környezettan
  • fizika
  • kémia
  • biológia
  • földrajz.

A PDSZ nem értett egyet az egyes szakok kiemelésével sem, inkább azt javasolta, hogy jutalmazzák azokat, akiknek több szakja van. A szakszervezet számára ráadásul az sem volt világos, hogy miért pont ezeket a szakokat emelték ki, mikor masszív idegennyelvtanár-hiány is van, de tanítókból és óvodapedagógusokból is kevés van, hogy más szakokat és munkaköröket ne említsenek (pl. gyógypedagógusok).

Erre nem válaszoltak Maruzsáék, de annyit hozzátettek, hogy az idegen nyelvtanárok esetében még átgondolják, hogy a későbbiekben bekerüljenek a „honorált” szakok közé.

A megbeszélésen kiderült, hogy a 20%-os esélyteremtési illetményrésznek a fenti százalékokkal emelt illetmény lenne az alapja.

Ezek alapján a pedagógusok 2024-es bértáblája feltehetően a következőképpen alakul: ( A nagyobb képért kattintsatok a teljes képernyő ikonra.)

Pedagógusok tervezett bérem... by eduline.hu

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.