Hogyan építette le túlközpontosított oktatásirányítás az iskolákat az elmúlt évtizedben, kié az iskola, és lehet-e gyermekközpontú egy centralizált oktatási rendszer? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt Radó Péter oktatáskutató Pedagógusok Szakszervezete által szervezett konferencián.
Radó előadásában kifejtette, hogy Magyarországon a rendszerváltástól a 2010-es évek elejéig decentralizált, megosztott felelősségi körökre épülő irányítási modell működött a központi kormányzat, a fenntartó önkormányzatok és az autonóm intézmények között.
Majd jött 2010, és a magyar kormányzat a maga végtelen bölcsességében visszaugrott ahhoz a kormányzási modellhez, ami utoljára Európában az 1950-es 1960-as években volt általános és uralkodó.
– mondta Radó, majd kitért arra is, hogy a közoktatási gyakorlat valódi komplexitása azonban nem csökkent az 1950-es évek szintjére, hiszen a XXI. századi kihívások továbbra is jelen vannak. A túlközpontosított irányítás és a tankerületi mikromanagement következtében úgynevezett funkcionális leépülés ment végbe. Vagyis:
Radó kiemelte, hogy a mostani oktatáspolitikai diskurzusban megjelenik a gyermekközpontú, személyre szabott oktatás víziója mint pedagógiai cél, annak megvalósíthatósága közvetlenül az irányítási szerkezettől függ.
A személyre szabott oktatási vízió önmagában illeszkedik a nemzetközi fősodorba. Ugyanakkor a pedagógiai célok és a kormányzási modell nem kerülhetnek tartós ellentmondásba egymással.
„Ha fennmarad a centralizált oktatási struktúra, a centralizált oktatási kormányzási modell, akkor a kormányzat képtelen lesz bármilyen változtatást belevinni az iskolák működésébe és a pedagógiai gyakorlatba” – jegyezte meg.
Az oktatáskutató ezen kívül hozzátette azt is, hogy
Amíg központi kerettantervek vannak, addig nincs szakmai autonómia. Amíg az iskolaigazgatónak nincs saját költségvetése, addig az, hogy munkáltatói döntéseket hoz önállóan, az vicc.
Az Eduline-on is beszámoltunk a Civil Közoktatási Platform javaslatcsomagjáról, mely többek között a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat, a középiskolai felvételit és az osztályzást is eltörölné.
Akár az érettségi is megszűnhetne a Civil Közoktatási Platform (CKP) új oktatási reformjavaslata szerint. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag az osztályozástól a NAT-on át az iskolarendszerig szinte mindent újragondolna, és jelentősen visszaszorítaná az iskolai szelekciót.
Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Újabb három hónappal meghosszabbították a volt kulturális és innovációs miniszter, valamint egykori felsőoktatási államtitkára letartóztatását. Az ügyben 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány okozásának gyanúja miatt folyik nyomozás.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.
