Radó Péter: „Amíg az iskolaigazgatónak nincs saját költségvetése, addig az, hogy munkáltatói döntéseket hoz önállóan, az vicc”

Radó előadásában kifejtette, hogy Magyarországon a rendszerváltástól a 2010-es évek elejéig decentralizált, megosztott felelősségi körökre épülő irányítási modell működött a központi kormányzat, a fenntartó önkormányzatok és az autonóm intézmények között.

Majd jött 2010, és a magyar kormányzat a maga végtelen bölcsességében visszaugrott ahhoz a kormányzási modellhez, ami utoljára Európában az 1950-es 1960-as években volt általános és uralkodó.

– mondta Radó, majd kitért arra is, hogy a közoktatási gyakorlat valódi komplexitása azonban nem csökkent az 1950-es évek szintjére, hiszen a XXI. századi kihívások továbbra is jelen vannak. A túlközpontosított irányítás és a tankerületi mikromanagement következtében úgynevezett funkcionális leépülés ment végbe. Vagyis:

• Az iskolák elveszítették a helyi kihívásokhoz való alkalmazkodóképességüket.
• A döntési kompetenciák megvonása korlátozta a pedagógiai és gazdálkodási rugalmasságot.
• A rugalmatlan rendszer nehezebben reagált a tanulási eredmények romlására és a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésére.

Radó kiemelte, hogy a mostani oktatáspolitikai diskurzusban megjelenik a gyermekközpontú, személyre szabott oktatás víziója mint pedagógiai cél, annak megvalósíthatósága közvetlenül az irányítási szerkezettől függ.

A személyre szabott oktatási vízió önmagában illeszkedik a nemzetközi fősodorba. Ugyanakkor a pedagógiai célok és a kormányzási modell nem kerülhetnek tartós ellentmondásba egymással.

„Ha fennmarad a centralizált oktatási struktúra, a centralizált oktatási kormányzási modell, akkor a kormányzat képtelen lesz bármilyen változtatást belevinni az iskolák működésébe és a pedagógiai gyakorlatba” – jegyezte meg.

Az oktatáskutató ezen kívül hozzátette azt is, hogy

Amíg központi kerettantervek vannak, addig nincs szakmai autonómia. Amíg az iskolaigazgatónak nincs saját költségvetése, addig az, hogy munkáltatói döntéseket hoz önállóan, az vicc.

Az Eduline-on is beszámoltunk a Civil Közoktatási Platform javaslatcsomagjáról, mely többek között a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat, a középiskolai felvételit és az osztályzást is eltörölné.

„Az érettségi megszüntetése sem lenne ördögtől való” – új oktatási reformjavaslatot tett közzé a CKP

Akár az érettségi is megszűnhetne a Civil Közoktatási Platform (CKP) új oktatási reformjavaslata szerint. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag az osztályozástól a NAT-on át az iskolarendszerig szinte mindent újragondolna, és jelentősen visszaszorítaná az iskolai szelekciót.