Ma már sok iskolában és osztályközösségben bevett szokás, hogy a tanárokat születésnapjukon, névnapjukon vagy pedagógusnap alkalmából megajándékozzák, és ez alól a karácsony sem kivétel. Abban azonban jelentős különbségek lehetnek, hogy egy-egy osztály mekkora összeget szán az ajándékokra, vagy hogy egyáltalán szükségesnek tartja-e a pedagógusok megajándékozását.
Kíváncsiak voltunk, olvasóink körében mennyire elterjedt szokás karácsonykor megajándékozni a pedagógusokat, és ha készülnek valamilyen meglepetéssel, mekkora összeget szánnak erre, ezért a közösségi oldalunkon arra kértük őket, osszák meg velünk tapasztalataikat.
A hozzászólók többsége arról számolt be, hogy náluk egyáltalán nem szokás karácsonykor megajándékozni a pedagógusokat, vagy legfeljebb egy képeslappal, karácsonyfadísszel, esetleg néhány szem szaloncukorral kedveskednek nekik a gyerekek.
„Csoki, bögre, gyermekrajz. Ezek a legszebb ajándékok. A csoportjaimban mindig húztunk nevet. Az enyém is tanárként benne volt. Ezek voltak a legszebb pillanatok. Nem kell nagy dolgokra gondolni. A gesztus a legfontosabb”
– írta egy pedagógus.
„Volt olyan osztály, amelyik szép karácsonyi lapot írt, és egy kis fenyőág kíséretében, amelyre szaloncukrot tettek, azzal kívántak boldog karácsonyt. Mivel a névnapom is karácsonykor van, főleg a saját osztályom virággal vagy bonbonnal köszöntött. Ezek figyelmességek, nagyon jólesnek, de ajándékot középiskolában nem adnak, nem is várjuk el”
– fogalmazott egy másik kommentelő.
Egy korábban tanárként dolgozó hozzászóló megosztotta, hogy a legemlékezetesebb ajándékai között egy házi süteményekkel és azok receptjeivel megtöltött doboz, valamint egy szülő által varrt, madármintás táska is szerepelt. Utóbbit éveken keresztül használta, és többször is megkérdezték tőle, hol vásárolta.
Különösen kedves emlékként őriz egy albumot is, amelybe a gyerekek rajzai és fényképei kerültek: mint írta, soha nem várta el, hogy megajándékozzák, ezek a személyes, ötletes meglepetések azonban a mai napig emlékezetesek számára.
Egy másik pedagógus szintén hangsúlyozta, hogy náluk nem szokás a karácsonyi ajándékozás, és a tanárok nem is várják el ezt a szülőktől.
„Pár jó szó, kedves elköszönés a téli szünet előtt mindennél többet ér!”
Többen azt is kiemelték, hogy a pedagógusok megajándékozása nem lehet elvárás a szülőkkel szemben, különösen azért, mert az ünnepek közeledtével egyébként is jelentős anyagi terhek hárulnak a családokra.
Akadtak azonban olyan hozzászólók is, akik szerint egy kisebb karácsonyi figyelmességgel semmi probléma nincs, amennyiben az ajándékozás önkéntes, és nem válik elvárássá. Egy tanítóként dolgozó olvasónk például arról írt, hogy ő maga is rendszeresen készül apróságokkal a saját gyerekeit tanító pedagógusoknak - ezek általában teák, mézek vagy aszalt finomságok, amelyeket korábban a gyerekek saját készítésű rajzokkal és díszekkel egészítettek ki.
Véleménye szerint az ilyen gesztusokkal semmi gond nincs, amíg szívből jönnek, és senki nem érzi kötelezőnek az ajándékozást. Hozzátette, hogy sokan a hétköznapokban is adnak borravalót különböző szolgáltatásokért, ezért nem érti, miért vált ki ellenérzést egy pedagógusnak szánt kisebb figyelmesség.
Egy másik hozzászóló arról számolt be, hogy náluk az osztály közösen ajándékoz utalványokat és csokoládét a tanároknak. Mint írta, ezt szeretetből teszik, és elszomorítónak tartja, hogy sokan még egy kisebb figyelmességet is sajnálnak azoktól, akikre nap mint nap rábízzák a gyerekeiket.
Az ajándékozási szokások azonban iskolánként és osztályonként jelentősen eltérhetnek. Szerkesztőségünk tud olyan esetről, amikor egy több százezer forintos wellnessutalvány ötlete is felmerült, míg máshol egy körülbelül 20 ezer forintos drogériás vásárlási utalvánnyal készülnek a pedagógusnak.
Olyan osztályról is tudunk viszont, ahol szóba sem kerül nagyobb értékű ajándék vásárlása, legfeljebb egy virágcsokorral vagy egy doboz édességgel kedveskednek a tanárnak. Máshol inkább a személyesebb meglepetésekre helyezik a hangsúlyt: a gyerekek például közösen készítenek karácsonyfadíszeket vagy más ünnepi dekorációkat, amelyeket kedves üzenetekkel egészítenek ki, esetleg közös énekléssel köszöntik a pedagógusokat.
Mekkora értékű ajándékot illik adni?
Nincs általánosan meghatározott, konkrét összeghatár arra vonatkozóan, hogy az osztályközösségek és a szülők mekkora értékű ajándékot adhatnak egy pedagógusnak. A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe azonban egyértelműen fogalmaz: a mindennapi életben szokásos kisebb figyelmességeken túl a pedagógus nem fogadhat el „aránytalanul nagy értékű” ajándékot.
Éppen ezért érdemes olyan jelképes értékű meglepetéssel készülni, amely valóban figyelmességnek számít, és nem hozza kellemetlen helyzetbe a pedagógust. Az ajándék értékének megítélésekor az is szempont lehet, hogy a tanár a saját jövedelméből, megszokott életvitelének fenntartása mellett, reális piaci áron meg tudná-e vásárolni azt magának.
Az ajándékozás ugyanakkor nemcsak a pedagógusok, hanem a szülők számára is kellemetlen helyzeteket teremthet, hiszen bár a közös ajándékokra szánt összegbe elvileg mindenki önként száll be, könnyen feszültség alakulhat ki, ha a szülői csoportban pontosan követhető, ki fizetett be és ki nem.
Sőt, egyes pedagógusok magát az ajándékozás szükségességét is megkérdőjelezik: számukra sokkal többet ér egy diák szeretetteljes ölelése vagy egy személyes üzenet, mint bármilyen drága ajánd
Kevés meghatóbb pillanat van annál, mint amikor a gyerekek saját kezűleg készített ajándékot adnak a kedvenc tanáruknak. Ezek a kis alkotások nemcsak kedvesek és személyesek, hanem olyan maradandó emlékek, amelyeket a pedagógusok évek múlva is mosolyogva vesznek elő. Összegyűjtöttünk néhány egyszerű, mégis látványos ötletet, amelyekkel a gyerekek biztosan örömet szereznek.