Egy pedagógus saját tapasztalatain keresztül mutatja be, milyen feszültséget és kényelmetlenséget okozhat a tanároknak szánt karácsonyi ajándékozás. Murányi Renáta szerint karácsonykor az emberek már egymást sem tudják megajándékozni áruhitel nélkül. Számára ezerszer többet ér egy diák szeretetteljes ölelése mint egy osztálypénzből fizetett drága ajándék.
A WMN-en megjelent véleménycikkében a szerző egyértelművé tette álláspontját: „Kell-e a tanároknak ajándékot venni karácsonyra? Szerintem nem. Mondom ezt úgy, hogy tanár vagyok, és szeretek ajándékot kapni.”
A pedagógus hangsúlyozza, hogy számára az iskolai karácsonyi készülődés kifejezetten fontos és szerethető időszak. A december eleji hangulatot így írja le: „Elsejétől tagadhatatlanul karácsony van: megjelennek a mindenféle, otthonról hozott díszek, a más osztályoktól örökölt műfenyők, a szünetben pedig mandarinillat ömlik az osztályokból a folyosóra.”
„Köszönjük, hogy vagytok” – az iskolai dolgozókat ünnepelték a Bem iskolában a kedvesség világnapján
A szerző általában az osztályon belüli ajándékhúzásból is tudatosan kimarad, úgy fogalmazott, hogy: „Nem akarom zavarba hozni azt a gyereket, aki engem húz – és persze a szülőjét sem.”
Amikor az ajándék valódi segítség volt
A pedagógus felidézi első tanári karácsonyát 2004-ben, amikor pályakezdőként, alacsony fizetésből élt: „Az utolsó decemberi tanítási napon annyi ajándékot kaptam, hogy haza sem tudtam vinni.” Téliszalámit, szaloncukrot, könyveket, utalványokat, kézzel készített ajándékokat, borokat, perzsőket kapott. Ezek egy részét végül jótékony célra ajánlotta fel.
Akkoriban ezek az ajándékok sokat jelentettek. „A fizetésünk katasztrofális volt, félállásban dolgoztam… nagyjából az étkezésemet tudtam fedezni belőle. Ez a karácsonyi ajándékbomba akkoriban nagyon sokat számított.”Ma már más a helyzet
A szerző szerint ma már nemcsak a pedagógusok, hanem a családok is nehéz anyagi helyzetben vannak. Úgy látja, a lakhatás egyre nagyobb teher, a tanszerek drágák, a karácsony pedig sokaknál komoly stresszforrássá vált.
Amikor évekkel később visszatért a tanári pályára, azt tapasztalta, hogy az ajándékozás mértéke is visszaesett. Ma inkább apró figyelmességeket kap:
Kaptam szalaggal átkötött szaloncukrot – egy darabot –, és nagyon jólesett. Rajta volt a szalagon a nevem.
Az osztálypénzes ajándék kényelmetlen
A pedagógus különösen problémásnak tartja az osztálypénzből finanszírozott tanári ajándékokat. Bár hálás, mégis ambivalens érzései vannak: „Kicsit olyan, mint a hálapénz. Köszönjük, tanárnő, a munkáját.”
Szerinte különösen karácsonykor nincs helye az ajándékozásnak. Úgy fogalmaz, hogy ebben az időszakban az emberek "már egymást sem tudják megajándékozni áruhitel nélkül.”
A szerző szerint nem ajándékokra, hanem valódi, emberi gesztusokra lenne szükség. Egy volt diákja történetét említi, aki a téli szünet előtt odament hozzá, és megölelte. Ezt az ölelést azóta is fontos emlékként őrzi. „Előveszem, amikor elbizonytalanodom" – zárja gondolatmenetét.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
