Totyik Tamás: Megbuktatnám matematikából, aki azt mondja, hogy az oktatás a költségvetés nyertese

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett források nem elegendők a beígért reformok megvalósításához, ráadásul a költségvetési javaslatról a szakszervezetekkel sem egyeztettek.

„Én matematikatanár vagyok, aki ezt mondta, megbuktatnám matematikából” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában arra reagálva, hogy a kormány korábban a 2027-es költségvetés egyik nyerteseként beszélt az oktatásról.

A szakszervezeti vezető rámutatott: az oktatás részesedése a költségvetésből a korábbi 10 százalékról 9,7 százalékra csökken, emiatt a rendelkezésre álló források az ígért reformok végrehajtására sem elegendők.

Ez arra elegendő, hogy a régi, betokosodott struktúrákat konzerválja a kormány

– mondta, hozzátéve, hogy a tervezet alapján nem lát lehetőséget az oktatásban korábban beharangozott jelentős változások megvalósítására.

Sok a kérdőjel

Totyik szerint továbbra sem világos, mekkora lesz a pedagógusok gyakornoki illetménye, amely a többi fizetési kategória alakulása szempontjából is meghatározó. Bár a béremelések kapcsán 5,5-10 százalékos mértékekről esett szó, a szakszervezeti vezető szerint egyelőre nem látható pontosan, ez hogyan jelenik majd meg a pedagógusok fizetésében.

A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók és a technikai alkalmazottak esetében szintén tisztázatlannak tartja, hogy a bejelentett jövedelemnövekedés mekkora része származik majd tényleges béremelésből, és mekkora része adókedvezményekből. A PSZ elnöke emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségvetési tervezetből nem derül ki egyértelműen, hogyan viszonyulnak a 2027-re tervezett oktatási kiadások a 2026-ban ténylegesen felhasznált forrásokhoz.

Totyik úgy véli, a bejelentett 10 milliárd forintos iskolafejlesztési keret is messze elmarad attól az összegtől, amelyre az intézmények felújításához szükség lenne. Ennek kapcsán példaként említett egy egyházi iskolát, amelynek felújítása önmagában mintegy 3 milliárd forintba kerülne. Hozzátette: Magyarországon körülbelül tízezer köznevelési feladatellátási hely működik, amelyek épületeit rendszeresen korszerűsíteni kellene.

Rámutatott, hogy a tetőszerkezetek, a fűtési rendszerek és a nyílászárók felújítása olyan nagyságrendű feladat, amelyhez a jelenleg tervezett támogatás nem nyújt elegendő fedezetet.

A szakszervezetekkel sem egyeztettek a költségvetésről

A PSZ elnöke azt is kifogásolta, hogy a 2027-es költségvetési tervezet parlamenti tárgyalása előtt nem hívták össze a közoktatási érdekegyeztető fórumot. Elmondása szerint a szakszervezetek még meghívást sem kaptak arra, hogy a kormány képviselőivel megvitassák az oktatást érintő költségvetési kérdéseket.

Totyik úgy véli, a kormánynak nyíltan kellene beszélnie az ország gazdasági helyzetéről és arról, hogy a korábban vállalt béremeléseket, valamint oktatási fejlesztéseket milyen ütemben tudja megvalósítani.

A műsorban a tankerületi vezetők kiválasztásáról is szó esett, amely kapcsán a szakszervezeti elnök szerint bár a pedagógusok és a polgármesterek bevonásának szándéka előrelépés volt, a véleményezésre rendelkezésre álló rövid idő és a pályázatok megismerésének korlátozott lehetőségei jelentősen megnehezítették az érdemi részvételt. Hangsúlyozta továbbá, hogy a szakszervezetek továbbra is párbeszédet várnak a kormánytól az oktatási rendszer jövőjéről, a bérekről és az intézmények finanszírozásáról.

Hozzászólások

„A gesztus a legfontosabb” - Ilyen ajándékokat szokás adni a tanároknak karácsonykor

Van, ahol egy tábla csokoládéval vagy saját készítésű aprósággal lepik meg a pedagógusokat karácsonykor, máshol akár egy több százezer forintos wellnesshétvége ötlete is felmerül. Az ajándékozási szokások jelentősen eltérnek, és nemcsak az ajándékok értéke, hanem maga az ajándékozás szükségessége is megosztja a szülőket és a pedagógusokat.