Radó Péter: A 2027-es költségvetés oktatási kiadásai elsősorban az alulfinanszírozottságot enyhítik
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett források nem elegendők a beígért reformok megvalósításához, ráadásul a költségvetési javaslatról a szakszervezetekkel sem egyeztettek.
„Én matematikatanár vagyok, aki ezt mondta, megbuktatnám matematikából” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában arra reagálva, hogy a kormány korábban a 2027-es költségvetés egyik nyerteseként beszélt az oktatásról.
A szakszervezeti vezető rámutatott: az oktatás részesedése a költségvetésből a korábbi 10 százalékról 9,7 százalékra csökken, emiatt a rendelkezésre álló források az ígért reformok végrehajtására sem elegendők.
Ez arra elegendő, hogy a régi, betokosodott struktúrákat konzerválja a kormány
– mondta, hozzátéve, hogy a tervezet alapján nem lát lehetőséget az oktatásban korábban beharangozott jelentős változások megvalósítására.
Sok a kérdőjel
Totyik szerint továbbra sem világos, mekkora lesz a pedagógusok gyakornoki illetménye, amely a többi fizetési kategória alakulása szempontjából is meghatározó. Bár a béremelések kapcsán 5,5-10 százalékos mértékekről esett szó, a szakszervezeti vezető szerint egyelőre nem látható pontosan, ez hogyan jelenik majd meg a pedagógusok fizetésében.
A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók és a technikai alkalmazottak esetében szintén tisztázatlannak tartja, hogy a bejelentett jövedelemnövekedés mekkora része származik majd tényleges béremelésből, és mekkora része adókedvezményekből. A PSZ elnöke emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségvetési tervezetből nem derül ki egyértelműen, hogyan viszonyulnak a 2027-re tervezett oktatási kiadások a 2026-ban ténylegesen felhasznált forrásokhoz.
Totyik úgy véli, a bejelentett 10 milliárd forintos iskolafejlesztési keret is messze elmarad attól az összegtől, amelyre az intézmények felújításához szükség lenne. Ennek kapcsán példaként említett egy egyházi iskolát, amelynek felújítása önmagában mintegy 3 milliárd forintba kerülne. Hozzátette: Magyarországon körülbelül tízezer köznevelési feladatellátási hely működik, amelyek épületeit rendszeresen korszerűsíteni kellene.
Rámutatott, hogy a tetőszerkezetek, a fűtési rendszerek és a nyílászárók felújítása olyan nagyságrendű feladat, amelyhez a jelenleg tervezett támogatás nem nyújt elegendő fedezetet.
A szakszervezetekkel sem egyeztettek a költségvetésről
A PSZ elnöke azt is kifogásolta, hogy a 2027-es költségvetési tervezet parlamenti tárgyalása előtt nem hívták össze a közoktatási érdekegyeztető fórumot. Elmondása szerint a szakszervezetek még meghívást sem kaptak arra, hogy a kormány képviselőivel megvitassák az oktatást érintő költségvetési kérdéseket.
Totyik úgy véli, a kormánynak nyíltan kellene beszélnie az ország gazdasági helyzetéről és arról, hogy a korábban vállalt béremeléseket, valamint oktatási fejlesztéseket milyen ütemben tudja megvalósítani.
A műsorban a tankerületi vezetők kiválasztásáról is szó esett, amely kapcsán a szakszervezeti elnök szerint bár a pedagógusok és a polgármesterek bevonásának szándéka előrelépés volt, a véleményezésre rendelkezésre álló rövid idő és a pályázatok megismerésének korlátozott lehetőségei jelentősen megnehezítették az érdemi részvételt. Hangsúlyozta továbbá, hogy a szakszervezetek továbbra is párbeszédet várnak a kormánytól az oktatási rendszer jövőjéről, a bérekről és az intézmények finanszírozásáról.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Van, ahol egy tábla csokoládéval vagy saját készítésű aprósággal lepik meg a pedagógusokat karácsonykor, máshol akár egy több százezer forintos wellnesshétvége ötlete is felmerül. Az ajándékozási szokások jelentősen eltérnek, és nemcsak az ajándékok értéke, hanem maga az ajándékozás szükségessége is megosztja a szülőket és a pedagógusokat.
A hétfői eset miatt összesen 25 ember részesült kórházi ellátásban.
Kevesebb mint egy hónap alatt.
Elérhetővé vált az 52 új tankerületi igazgató vezetői koncepciója a Klebelsberg Központ honlapján. Az augusztusban meghirdetett pályázatra összesen 567 jelentkezés érkezett, az új vezetők pedig november 5-én kezdték meg munkájukat.
Jelentős gazdálkodási problémákat tárt fel a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány új kuratóriuma. A korábbi vezetés többek között 1,25 milliárd forintért vásárolt egy wellnessrészleggel és borospincével ellátott ingatlanegyüttest, de a gépjárműbérlések és a külföldi utazások költségeit is vizsgálják.
Több mint ötven évvel azután, hogy megkezdte jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, Krasznahorkai László Nobel-díjas író ismét visszatért az egyetemre és díszdoktori címet vehetett át.
Nyílt levélben kérték a miniszterelnöktől, hogy a szakszervezetek leértékelése helyett kezelje partnerként az érdekképviseleteket.
A program az SZTE és a GFE hallgatóit érinti, akik a kormányhivatal különböző szervezeti egységeinél szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából.