Radó Péter: A 2027-es költségvetés oktatási kiadásai elsősorban az alulfinanszírozottságot enyhítik
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
A 2027-es költségvetési tervezet szerint a kormány összesen 47 587 milliárd forint kiadással számol, ami elmarad a 2026-ra tervezett 49 025 milliárd forinttól. A költségvetési tervezet 2,4 százalékos gazdasági növekedést és 3 százalékos inflációt feltételez, miközben az államháztartási hiányt a GDP 4,9 százalékára csökkentené.
Pogátsa Zoltán közgazdász az ATV-nek arról beszélt, hogy bár az oktatásra, az egészségügyre és más közszolgáltatásokra a tervek szerint több forrás jutna, a növekedés mértéke messze elmarad attól, amire az ország hosszú távú fejlődéséhez szükség lenne.
Szerinte a 2027-es költségvetést a következő négy évre szóló eurócsatlakozási tervvel együtt érdemes vizsgálni. A két dokumentumból ugyanis az látszik, hogy a kormány a költségvetési hiány csökkentését és az euró bevezetésének előkészítését helyezi előtérbe, miközben az oktatás és az egészségügy fejlesztéséhez szükséges jelentős beruházások továbbra is hiányoznak.
Pogátsa úgy véli, lenne mozgástér a költségvetésben az oktatásban dolgozók béremelésére, a kormány azonban más kiadásokat részesít előnyben. Ráadásul a következő évekre szóló gazdasági tervek a bérek növekedési ütemének lassulásával számolnak, ami a közgazdász szerint különösen az állami szférában dolgozókat érintheti.
Legalább annyit el kellene költeni a GDP arányában ezekre a szektorokra, amennyit egy átlagos európai ország elkölt. Nem arról beszélünk, hogy itt valami extra pénzköltésre lenne szükség
– fogalmazott a közgazdász.
Szerinte Magyarországnak az oktatásra a GDP legalább egy százalékpontjával, a kutatás-fejlesztésre pedig további fél százalékponttal kellene többet fordítania ahhoz, hogy közelebb kerüljön az uniós átlaghoz. „Zuhannak a PISA-eredményeink, ezt mindenki tudja, és közben Magyarország az oktatási rendszerére sokkal kevesebbet költ, mint egy uniós átlagország” – mondta Pogátsa.
A közgazdász szerint Lannert Judit tárcájához a GDP legalább egy százalékpontjával, Tanács Zoltánéhoz pedig további fél százalékponttal kellene több forrást rendelni. Pogátsa szerint a szükséges többletforrásokat a költségvetési kiadások átcsoportosításával, újabb eladósodás nélkül is elő lehetne teremteni.
„Olyan helyekről el kell venni, ahol fölöslegesen költünk, és mi is költsünk el annyit oktatásra, egészségügyre és egy csomó fontos területre” – fogalmazott Pogátsa, hozzátéve, hogy szerinte semmi nem indokolja az alacsonyabb ráfordításokat, mert van rá pénz az államkasszában.
A közgazdász a látványsport támogatását hozta fel példaként arra, hogy szerinte a költségvetésben lenne mozgástér az oktatási kiadások növelésére. Elmondta, hogy Magyarország a költségvetésének mintegy 1,5 százalékát fordította látványsportra, miközben az uniós átlag 0,7 százalék körül alakult. Pogátsa szerint ez különösen annak fényében problémás, hogy a pedagógusok, a közművelődési dolgozók és más közszférában foglalkoztatottak béremelésénél már néhány tízmilliárd forint előteremtése is komoly vitát vált ki.
Látványsportra odaadjuk a költségvetés másfél százalékát, de tízmilliárdokon vitázunk azon, hogy ezt odaadhatjuk-e a közművelődési dolgozóknak, a tanároknak. Ezek pitiáner összegek
– fogalmazott. Pogátsa szerint az oktatásra fordított többletkiadásokat nem egyszerűen költségként, hanem hosszú távú befektetésként kellene kezelni. Úgy véli, a képzettebb munkaerő a gazdaság termelékenységét és versenyképességét is javíthatná.
A bérek visszafogása helyett az oktatásba kellene fektetni
Pogátsa a következő évekre tervezett bérpolitikát is bírálta. Szerinte az eurócsatlakozási terv a bérek növekedési ütemének lassulásával számol, miközben a kormány a termelékenység javítása helyett inkább a bérek visszafogására épít.
„Azt a problémát, hogy Magyarországon a bérek gyorsabban növekedtek, mint a termelékenység, nem úgy próbálják feloldani, hogy a termelékenységet felturbózzák azzal, hogy befektetnek, hanem visszafogják a béreket” – fogalmazott.
A közgazdász szerint ezt a kormány elsősorban az állami szférában tudja érvényesíteni, így a pedagógusokat is érintheti. Ehelyett az oktatásba, az egészségügybe és a kutatás-fejlesztésbe történő beruházásokkal kellene javítani a termelékenységet, ami hosszabb távon magasabb béreket is lehetővé tenne.
Pogátsa szerint a 2027-es költségvetés és a négyéves eurócsatlakozási terv egyik legnagyobb problémája, hogy a kormány úgy számol gazdasági növekedéssel, hogy közben nem tervez elegendő beruházást az azt megalapozó területeken. Elsősorban a korábbi gazdasági rendszer lebontásától és a verseny erősödésétől várja a termelékenység javulását, ami a közgazdász szerint önmagában nem elegendő a felzárkózáshoz.
„A termelékenység nem az egekből pottyan közénk, hanem oda be kell fektetni az oktatásba, az egészségügybe, tehát a humántőkébe, az infrastruktúrába” – hangsúlyozta. A közgazdász azt is kifogásolta, hogy a hosszabb távú tervek szerint az állami újraelosztás GDP-arányos mértéke 48 százalékról 44 százalékra csökkenne, miközben szerinte az uniós átlag 49 százalék körül van. Úgy véli, ez különösen indokolatlan egy olyan országban, ahol az oktatás és számos más közszolgáltatás jelentős fejlesztésre szorul.
Pogátsa szerint az euró bevezetése önmagában nem oldja meg a magyar gazdaság problémáit. Ha a kormány nem fordít elegendő forrást az oktatásra és más kulcsfontosságú területekre, Magyarország gazdasági lemaradása tovább nőhet. „Sokkal fontosabb lenne rendbe rakni az országot, és annak eredményeként tényleg ki tudnánk növekedni, és lenne eurónk” – fogalmazott.
