A felsőoktatási szakszervezetek szerint a bérek rendezése továbbra is a legsürgetőbb feladat, mert az állami egyetemeken elmaradtak azok a béremelések, amelyek a modellváltó intézményekben megvalósultak.
Két nap alatt már több mint négyezren csatlakoztak ahhoz az online petícióhoz, amely méltó bérezést és nagyobb megbecsülést követel a nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók számára. A kezdeményezés szerint a pedagógusok béremelései nyomán jelentős bérszakadék alakult ki a két munkakör között, amelyet mielőbb rendezni kellene.
Megjelent a Magyar Közlönyben a pedagógusbérek korrekciójáról szóló kormányrendelet. A korábban bejelentett 0,4 százalékpontos béremelés részletszabályai is nyilvánossá váltak. Mutatjuk, mire lehet számítani.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Ha őszig nem történik érdemi előrelépés a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók és más, a köznevelésben dolgozó munkavállalók bérrendezésében, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a sztrájkbizottság keretében folytathatja az érdekérvényesítést.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
Az eredménytelen tárgyalások után a sztrájktörvény alapján kezdeményezett egyeztetést a kormánnyal a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A szakszervezet célja a nevelést-oktatást segítő, gyakran „láthatatlan” dolgozóként emlegetett köznevelési munkavállalók bérrendezése.
A kulturális ágazatban dolgozók bérhelyzete évek óta megoldatlan, új akciót találtak ki a követeléseik elérése érdekében.
Egyszeri, béren kívüli juttatásként bruttó 152 ezer forintot kapnak a pedagógusok még április 10-e előtt. A pluszpénz azonban nem jár mindenkinek: a nevelés-oktatást segítő dolgozók továbbra sem számíthatnak hasonló kifizetésre, hiába dolgoznak szorosan a pedagógusok mellett.
Nyílt levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) az Oktatási Hivatalban kialakult helyzet miatt. A szakszervezet szerint az intézmény dolgozóinak bére nincs arányban a növekvő felelősségükkel és munkaterhükkel.
Rétvári Bence kijelentette, hogy a pedagógusok végre olyan bért kapnak, amely méltó a hivatásukhoz – a pedagógus szakszervezetek vezetői ezzel szemben azt állítják, a tanárok új bérezése nem emelte jelentősen a pedagógus szakma presztízsét.
A magyar kultúra napján vonultak utcára a közgyűjtemények dolgozói: muzeológusok, könyvtárosok, levéltárosok és közművelődési dolgozók. Szerintük tarthatatlan, hogy diplomás, sokszor tudományos fokozattal rendelkező szakemberek a garantált bérminimum környékén keresnek. Az Iparművészeti Múzeumtól a Nemzeti Múzeumig tartó demonstráción több felszólaló is élesen bírálta a szakma bérhelyzetét és a kormányzat kultúrpolitikáját.
A 2026-os béremelési tervezet hiányosságai és a rendszerben meglévő igazságtalanságok miatt mára már több mint 2400 oktatási dolgozó jelezte részvételi szándékát egy kétórás figyelmeztető sztrájkban a PDSZ felmérése alapján. A sztrájk nem csupán a bérekért folyna: a pedagógusok, segítő és technikai dolgozók szerint a rendszer működőképessége forog kockán.
Idejük 90 százalékát a gyerekekkel töltik, mégis lekezelik és alulfizetik a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket. A Kulturális Bizottság nemet mondott arra a szakpolitikai javaslatcsomagra, amely javította volna a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek bérezését és munkakörülményeit. Civil szervezetek szerint a döntés leginkább az SNI-s gyerekeket hozza hátrányos helyzetbe.
,,Elfogadhatatlan az, hogy aki évtizedeken át a gyermekekért tevékenykedik, ne tudjon megélni a fizetéséből!" - írja a közösségi oldalán Barkóczi Balázs, a DK országgyűlési képviselője
A PDSZ és a PSZ képviselői szerint továbbra is bizonytalan a pedagógusbérek jövője: a 2026–27-re ígért emelésekről ugyan részletes számokat közölt a minisztérium, a 2025-re járó bérkompenzáció viszont csak 2026 tavaszán érkezhet meg, miközben az egyéni béremelés garanciája is kikerült a rendelettervezetből.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Fiatal Kutatók Akadémiája friss, több mint ötezer kutató bevonásával készült felmérése szerint a fiatal magyar kutatók egy része alig keres többet 200 ezer forintnál, miközben minden második kutató már fontolóra vette, hogy elhagyja a pályát – vagy akár az országot is.
