A szervezet a jogszabálytervezetre vár, addig pedig folytatja az aláírásgyűjtést, és megkezdi a sztrájkhajlandóság felmérését.
A Pedagógusok Szakszervezete a Népszavának nyilatkozva a noksos dolgozók, valamint a technikai dolgozók béremelésének konkrétumait sürgeti.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter hétfőn a parlamentben bejelentette, hogy a technikai dolgozók sem maradnak ki a bérrendezésből, a NOKS-dolgozók mellett az ő bérüket is megemelik. A bérrendezés a tervek szerint két ütemben történik, várhatóan október közepén és január elsején. A Tisza a választási programjában 25 százalékos bérrendezést ígért, ám azóta a kormánypárt részéről nem hangzott el konkrétum az emelés mértékéről.
Fontos lépés a nevelést-oktatást közvetlenül segítők, vagyis a noksos dolgozók, valamint a technikai dolgozók béremelésének bejelentése, de továbbra is várjuk a konkrétumokat. Már itt lenne az ideje egy jogszabálytervezet megjelenésének
– nyilatkozta a Népszavának Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.
A PSZ a lapnak arról beszélt, első lépésként elfogadhatónak tartanák a korábban megígért 25 százalékos béremelést, ezt azonban további bérrendezésnek kell követnie. A cél az lenne, hogy a NOKS-dolgozók bére elérje a garantált bérminimum 150 százalékát.
Tájékoztattak: amíg a részletek nem ismertek, folytatják a szeptember elején elkezdett aláírásgyűjtő akciójukat, ezzel párhuzamosan elkezdték a sztrájkhajlandóság felmérését. A szakszervezet abban bízik, hogy a béremelés a szakképzésben dolgozó noksos és technikai alkalmazottakra is kiterjed.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
Október végéhez közeledve ismét előkerültek a felháborodott, anti-halloween vélemények, no meg a „Magyarországon mindenszentek van” szólam, ami egyre kevésbé hat meggyőzően. De most őszintén: miért kellene egyáltalán a két ünnepnek kizárnia egymást? Vélemény.
Nyílt pályázatot hirdettek az Oktatási Hivatal elnöki posztjára. A jelentkezőktől legalább ötéves vezetői tapasztalatot és felsőfokú végzettséget várnak el. A hivatalt Brassói Sándor távozása óta ideiglenesen Vanó Renáta vezeti.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A poroszos fegyelmezés helyett szabad, emberséges környezetre és valódi tudásra vágyik a diákok és a szülők többsége. A Közgazdasági Politechnikum pedagógiai vezetője és koordinátora szerint az adatbifláztatás helyett gondolkodni kell megtanítani a gyerekeket.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak.
Az intézményeket az SNI típusa szerint is csoportosították, megkönnyítve ezzel a családok dolgát.
