Januártól 15 százalékos béremelést ígér a kormány a nevelést és oktatást közvetlenül segítő és a technikai dolgozóknak, ami az adócsökkentésekkel együtt átlagosan 21,5 százalékos nettó keresetnövekedést jelenthet. Korábban azonban még kétlépcsős béremelésről volt szó, amelynek első ütemét már idén októberben megkapták volna az érintettek.
Rétvári Bence, a Fidesz képviselője a parlamentben felidézte, hogy a Lannert Judit korábban október közepére nagyarányú béremelést ígért a NOKS- és tecnikai dolgozóknak, ehhez képest állítása szerint „egy fillér béremelés nem történt”. A képviselő azt is kifogásolta, hogy Magyar Péter miniszterelnök a költségvetéssel kapcsolatos bejelentésében a NOKS-dolgozók béremeléséről beszélt, a technikai dolgozókról azonban nem tett említést.
Lannert Judit válaszában először a korábbi kormány oktatáspolitikáját kritizálta. Mint mondta, az elmúlt hónapokban számos pedagógussal egyeztetett, akik rengeteg kérdést és igényt fogalmaztak meg, egy dolgot azonban senki sem kért: hogy a Fidesz és a KDNP beszéljen a nevükben. A miniszter szerint ugyanis ezek a pártok kormányon korlátozták a pedagógusok szabadságát és sztrájkjogát, felesleges adminisztratív terheket róttak rájuk, és elbocsátották a tiltakozókat.
A béremelésről szólva a tárcavezető közölte, hogy 2027 januárjától 15 százalékos emelés lép életbe, amely szerinte nettóban több mint 20 százalékos növekedést jelent. Hangsúlyozta, hogy az intézkedés a technikai dolgozókra és a szakképzésben foglalkoztatottakra is kiterjed. Hozzátette:
Csoda, hogy ilyen államháztartási hiány mellett ilyen emelést tudott adni a kormány.
Rétvári a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének reakcióját is felidézte, amely Magyar Péter október 19-i bejelentését bírálta. A miniszterelnök szerint 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal nő a NOKS-dolgozók nettó keresete, ami mintegy 76 ezer munkavállalónak átlagosan havi 51 ezer forintos többletet jelenthet.
„Az idei emelésről egy szó sincs... Ígéret szép szó...” – fogalmazott a PDSZ, amely szerint az ígértnél lényegesen kisebb mértékű emelést jelentettek be, ráadásul annak pontos nagysága sem ismert.
A szakszervezet szerint a tényleges bruttó béremelés azért sem számítható ki, mert még nem ismert a 2027-es garantált bérminimum, és az sem világos, hogyan osztják el az emelést a különböző bérkategóriák között. Emellett a nettó keresetnövekedés egy része az adócsökkentésekből származhat, az egyéni adókedvezmények miatt pedig azonos bruttó bér mellett is eltérő lehet a dolgozók nettó fizetése.
A kormány által bejelentett 15 százalékos béremelés és a 21,5 százalékos nettó keresetnövekedés közötti különbséget részben az adócsökkentés magyarázhatja. A kormány bejelentése szerint 2027-től a minimálbér esetében a jelenlegi 15 százalékról 9 százalékra csökken a személyi jövedelemadó (szja), és a 680 ezer forint alatti keresetek adóterhei is mérséklődnek. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók nettó fizetése két okból is növekedhet: egyrészt a bruttó bérük emelkedése, másrészt az alacsonyabb adóterhek miatt. Fontos azonban, hogy a kettő nem ugyanaz. Változatlan adózási feltételek mellett a 15 százalékos bruttó béremelés 15 százalékos nettó növekedést eredményezne. Az adócsökkentés miatt viszont ennél nagyobb összeg maradhat a munkavállalóknál.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
