Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
Évek óta rendkívül alacsony fizetésért dolgoznak a könyvtárosok, muzeológusok, levéltárosok és más kulturális szakemberek. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) régóta követeli a bérrendezést, az elmúlt időszakban pedig több demonstrációt is szervezett. 2025 novemberében a levéltári dolgozók országszerte fekete pólóban tiltakoztak, 2026 januárjában, a magyar kultúra napján pedig utcára vonultak a kulturális dolgozók. Februárban petíciót adtak át Hankó Balázs akkori kulturális miniszternek, márciusban pedig a Kossuth téren tüntettek. A kormányváltást követően, júliusban már az új kulturális vezetéssel egyeztettek, konkrét megállapodás azonban akkor még nem született a béremelésről.
A KKDSZ most az országgyűlési Tisza-frakció valamennyi tagjához eljuttatott levelében arra kéri a képviselőket, hogy támogassák a kulturális dolgozók béremelését, és csak olyan költségvetést fogadjanak el, amely biztosítja az ehhez szükséges forrásokat. A szakszervezet szerint hiába történtek pozitív változások az új kulturális tárca felállásával, ezek egyelőre nem hoztak érdemi javulást az ágazatban dolgozók fizetésében.
Jellemzően előfordul, hogy a kimagasló szakmai tudással bíró, 20-30 éve pályán lévő, felsőfokú végzettségű kollégáink keresete jó, ha eléri a havi 460 000 bruttót
– írják a levélben. A KKDSZ hangsúlyozza, hogy a közgyűjteményekben és közművelődési intézményekben dolgozók közfeladatot látnak el, munkájukat mégis rendkívül alacsony bérekkel ismerik el.
A szakszervezet a pedagógusbérekhez igazodó bérrendszert szeretne, az alábbi bruttó havi alapbérekkel:
A szervezet emellett azt is követeli, hogy a kormány haladéktalanul hajtsa végre a programjában szereplő 25 százalékos bérfelzárkóztatást, kezdjen érdemi tárgyalásokat a szakszervezettel, és a 2027-es költségvetésben biztosítsa a hosszú távú bérrendezés fedezetét.
A KKDSZ október 19-én, hétfőn 16 órára demonstrációt hirdetett Budapesten, az V. kerületi Alkotmány utca 5. elé. A szakszervezet szerint a kulturális dolgozók bérhelyzete már nem tartható fenn tovább, és nem fogadják el, hogy a költségvetési hiány csökkentése ismét a közszférában dolgozók fizetésének rovására történjen.
A levélben arra is kitérnek, hogy a korábbi kormányzati ciklusokban ugyanezekért a követelésekért álltak ki, és a kormányváltás után sem kívánnak lemondani a rendszerszintű megoldásokról. Mint írják, már az új kormány hivatalba lépése előtt jelezték Magyar Péter miniszterelnöknek és Tarr Zoltán ágazati miniszternek a problémákat, érdemi megoldási javaslat azonban állításuk szerint azóta sem érkezett.
„Nem fogadjuk el, hogy a költségvetési hiány csökkentése ismételten – újra és újra – a közszféra tisztességes munkabérének terhére történjék!” – fogalmaz a Dobrovits Orsolya, a KKDSZ elnöke által jegyzett levél.
Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
