Doktori fokozattal nettó 300 ezres fizetés - tiltakozásra készülnek a levéltári dolgozók az alacsony bérek miatt

A levéltári dolgozók november 13-án demonstrációt tartanak és fekete póló viselésével fejezik ki elégedetlenségüket a mindössze 15 százalékos béremelési ígéret miatt, mely szerintük az inflációt sem kompenzálja.

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) Országos Levéltárban működő alapszervezete felhívást intézett a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársaihoz, amelyben arra kérik őket, hogy november 13-án fekete pólóban végezzék munkájukat. Ezzel jelzik az elégedetlenségüket a kormányzat által ígért 15 százalékos béremeléssel, amely szerintük még a 2022-es bérkorrekció óta felhalmozódott inflációt sem kompenzálja - írja a hvg.hu.

A szervezet szerint a jelenlegi helyzet tarthatatlan, miközben sokéves szakmai tapasztalattal rendelkező, diplomás munkatársak bruttó 450 ezer forint alatti, doktori fokozattal rendelkezők pedig bruttó 500 ezer forint alatti összeget keresnek, ami nettóban körülbelül 300 ezer forintot jelent.

A levéltár munkatársai ezen a napon az intézmény főbejárata előtt demonstrációt is tartanak. Az időpontválasztás nem véletlen: 150 éve ezen a napon született Klebelsberg Kuno, a Horthy-korszak kultuszminisztere, akit a kormány gyakran idéz példaként a kulturális intézményrendszer jelentőségéről. A szervezők szerint Klebelsberg bebizonyította, hogy gazdasági nehézségek idején is lehet és szükséges jelentős kulturális fejlesztéseket megvalósítani – ezért különösen visszásnak tartják a közgyűjteményi dolgozók jelenlegi bérhelyzetét.

A dolgozók arra is felhívják a figyelmet, hogy az intézményen belül jelentős bérfeszültségek alakultak ki, mivel a frissen érkező pályakezdő munkatársak a munkaerőhiány miatt gyakran magasabb vagy ugyanannyi fizetést kapnak, mint azok, akik évek vagy évtizedek óta a levéltárban dolgoznak. Ezért a szakszervezet nemcsak béremelést, hanem átfogó bérrendezést is sürget.

A megyei tagintézményekben dolgozó kollégákat arra kérik, hogy saját telephelyükön tartsanak szolidaritási akciót, és erről készítsenek fényképet.

Nem ők az egyetlenek, akik az alacsony bérek miatt tüntetnének. Az Eduline-on is megírtuk, hogy felméri a sztrájkhajlandóságot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a nevelést, oktatást közvetlenül segítők béremelése érdekében.

Mint ahogyan arról mi is beszámoltunk, a köznevelésért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán a szakszervezettel való legutóbbi egyeztetésén kijelentette, hogy a választásokig nem hajlandóak jogszabályokat módosítani, a garantált bérminimum emelkedésén kívül pedig egyéb béremelésre nem számíthatnak továbbra sem az oktatást és nevelést segítő dolgozók, mert arra nincs fedezet a 2026-os költségvetésben. Holott a szervezet egy korábbi felmérése szerint az esetükben még indokoltabb a béremelés, mint korábban a pedagógusok esetében volt, mivel a fizetésük átlagosan mindössze nettó 230 ezer forint.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.