Doktori fokozattal nettó 300 ezres fizetés - tiltakozásra készülnek a levéltári dolgozók az alacsony bérek miatt

A levéltári dolgozók november 13-án demonstrációt tartanak és fekete póló viselésével fejezik ki elégedetlenségüket a mindössze 15 százalékos béremelési ígéret miatt, mely szerintük az inflációt sem kompenzálja.

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) Országos Levéltárban működő alapszervezete felhívást intézett a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársaihoz, amelyben arra kérik őket, hogy november 13-án fekete pólóban végezzék munkájukat. Ezzel jelzik az elégedetlenségüket a kormányzat által ígért 15 százalékos béremeléssel, amely szerintük még a 2022-es bérkorrekció óta felhalmozódott inflációt sem kompenzálja - írja a hvg.hu.

A szervezet szerint a jelenlegi helyzet tarthatatlan, miközben sokéves szakmai tapasztalattal rendelkező, diplomás munkatársak bruttó 450 ezer forint alatti, doktori fokozattal rendelkezők pedig bruttó 500 ezer forint alatti összeget keresnek, ami nettóban körülbelül 300 ezer forintot jelent.

A levéltár munkatársai ezen a napon az intézmény főbejárata előtt demonstrációt is tartanak. Az időpontválasztás nem véletlen: 150 éve ezen a napon született Klebelsberg Kuno, a Horthy-korszak kultuszminisztere, akit a kormány gyakran idéz példaként a kulturális intézményrendszer jelentőségéről. A szervezők szerint Klebelsberg bebizonyította, hogy gazdasági nehézségek idején is lehet és szükséges jelentős kulturális fejlesztéseket megvalósítani – ezért különösen visszásnak tartják a közgyűjteményi dolgozók jelenlegi bérhelyzetét.

A dolgozók arra is felhívják a figyelmet, hogy az intézményen belül jelentős bérfeszültségek alakultak ki, mivel a frissen érkező pályakezdő munkatársak a munkaerőhiány miatt gyakran magasabb vagy ugyanannyi fizetést kapnak, mint azok, akik évek vagy évtizedek óta a levéltárban dolgoznak. Ezért a szakszervezet nemcsak béremelést, hanem átfogó bérrendezést is sürget.

A megyei tagintézményekben dolgozó kollégákat arra kérik, hogy saját telephelyükön tartsanak szolidaritási akciót, és erről készítsenek fényképet.

Nem ők az egyetlenek, akik az alacsony bérek miatt tüntetnének. Az Eduline-on is megírtuk, hogy felméri a sztrájkhajlandóságot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a nevelést, oktatást közvetlenül segítők béremelése érdekében.

Mint ahogyan arról mi is beszámoltunk, a köznevelésért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán a szakszervezettel való legutóbbi egyeztetésén kijelentette, hogy a választásokig nem hajlandóak jogszabályokat módosítani, a garantált bérminimum emelkedésén kívül pedig egyéb béremelésre nem számíthatnak továbbra sem az oktatást és nevelést segítő dolgozók, mert arra nincs fedezet a 2026-os költségvetésben. Holott a szervezet egy korábbi felmérése szerint az esetükben még indokoltabb a béremelés, mint korábban a pedagógusok esetében volt, mivel a fizetésük átlagosan mindössze nettó 230 ezer forint.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.