,,Nőni fog a bérük, hiszen nőni fog a garantált bérminimum" - továbbra sem számíthatnak érdemi béremelésre a NOKS-os dolgozók

A garantált bérminimum emelkedésén kívül egyéb béremelésre nem számíthatnak továbbra sem az oktatást és nevelést segítő dolgozók, mert arra nincs fedezet a 2026-os költségvetésben - derül ki Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár válaszából, amit a Pedagógusok Szakszervezetének június 29-i levelére küldött.

  • Székács Linda

A Pedagógusok Szakszervezete hónapok óta kampányol a noks-os dolgozók béremeléséért, míg ugyanis a pedagógusok bére már kétszer, 2025 januárjában és 2024-ben is emelkedett, ebből a nevelést-oktatást segítők kimaradtak. A szervezet felmérése szerint pedig az esetükben még indokoltabb a béremelés, ugyanis a fizetésük átlagosan mindössze nettó 230 ezer.

A szervezet nyáron 20 ezer aláírást gyűjtött, levelet írtak a köznevelésért felelős államtitkárnak és többek között flashmobot is szerveztek, hogy felhívják a figyelmet a bérfeszültségre és a bérrendezés indokoltságára, ezek azonban rendre eredménytelenek. A levelükre Maruzsa Zoltán csak most, hónapokkal később válaszolt, amelyben arról írt, hogy 2026-ban várhatóan 13%-kal 328 600 emelkedik a garantált bérminimum, "ennek megfelelő irányú emelésre a törvény erejénél fogva NOKS-os munkatársak is számíthatnak."

Ennél nagyobb béremelés fedezetét azonban a 2026. évi költségvetés nem tartalmazza

- írja.

 

Megérkezett Maruzsa Zoltán válaszlevele a június 29-én átadott ívekre.Párbeszédet kezdeményeztünk a NOKS dolgozók...

Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Wednesday, October 8, 2025
Nélkülük összeomlik a rendszer

A béremelés szükségességéről korábban az Eduline-on Lőrincz Tiborné Pudics Évával, a "Dajkák és óvodapedagógust segítők" csoportjának vezetőjével beszélgettünk, aki szerint a helyzet különösen aggasztó a dajkák esetében, akik tulajdonképpen az óvónők jobb kezeként funkcionálnak az intézményekben, az óvodapedagógusok égető hiánya miatt pedig egyre több feladat hárul rájuk, ellenben a fizetésük nem emelkedik akkora mértékben, amekkora szükséges lenne.

"Azért vannak még a pályán, mert elhivatottak" - mondta.

Lőrincz Tiborné akkor arról beszélt, hogy legalább 10 százalékos emelésre lenne szükség. Ha ez nem történik meg és a noks-os dolgozók felállnak, "nélkülük összeomlik a rendszer."

A teljes cikket ide kattintva olvashatjátok el:

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.